• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Fontos Akvárium fotózás

Mark Evans aki fotó
lighting.jpg

http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f= ... &start=300

De jó lenne egyszer így akit fotózni...
 
Sziasztok!

Azt szeretném meg kérdezni, hogy lehet attól is homályos az akváriumról készített fotó mert áramlik a víz?

Kikapcsolt szűréssel szokás fényképezni?

A fényképezés még mindíg egy fehér folt az életemben hiába olvastam át már több ide vágó témát (pedig a fórum motor váltás hatására sokkal jobbnak láttam a képeimet, örültem is míg meg nem láttam a többiekét, amelyekről majd leugrottak a halak a klaviatúrára)!

Köszönettel!

A.ttila
 
Azt szeretném meg kérdezni, hogy lehet attól is homályos az akváriumról készített fotó mert áramlik a víz?
Kikapcsolt szűréssel szokás fényképezni?
Igen, simán lehet életlen a kép, hiszen a növényeket bemozgatja az áramlás - és az esetleges apró dolgokat, amik a vízben vannak, szintén végighúzza. Sőt, szerintem Viktorék azért is lekapcsolják, mert náluk már a fénytörés is érdekes effekteket csinál ott, ahol kavarodik a víz. Szóval ha szép képet akarsz, kapcsold ki fényképezés előtt 2-3 perccel a szűrést. Persze nem ez a legnagyobb faktor.

Első körben javaslom Nigro cikkeinek elolvasását:
http://www.nigro.hu/2008/11/03/az-akvarium-fotozasa-az-alapok/
http://www.nigro.hu/2008/11/05/az-akvarium-fotozasa-eles-loveszet/
http://www.nigro.hu/2008/11/10/az-akvarium-fotozasa-sminkeles/
 
Sziasztok!

Igen, simán lehet életlen a kép, hiszen a növényeket bemozgatja az áramlás - és az esetleges apró dolgokat, amik a vízben vannak, szintén végighúzza. Sőt, szerintem Viktorék azért is lekapcsolják, mert náluk már a fénytörés is érdekes effekteket csinál ott, ahol kavarodik a víz. Szóval ha szép képet akarsz, kapcsold ki fényképezés előtt 2-3 perccel a szűrést. Persze nem ez a legnagyobb faktor.

Első körben javaslom Nigro cikkeinek elolvasását:
Az akvárium fotózása: az alapok | Nigro Blogja
Az akvárium fotózása | Nigro Blogja
Az akvárium fotózása: sminkelés | Nigro Blogja

Köszönöm!

Kár hogy a képek már nem látszanak az első két cikkben.

Időközben megtaláltam hogyan lehet kézzel értékeket állítani a gépen (eddig csak az eredetileg beállított variációkat váltogattam hasztalanul), most próbálkozom (miután feltöltöttem az akumulátorát) tovább!

Sajnos a gép leírásában azt nem részletezik hogyan kell fényképezni!

A.ttila
 
Ahogy a naplókban már írtam a mai napon egy Panasonic FZ150-es masina tulaja lettem :) még csak tanulmányozom, de piszok jó a rengeteg manuálisan állítható paraméter, többek között a fókuszpont. rekeszértéket 2,8-ra levéve játszottam vele:
P1000082.jpg

P1000080.jpg

P1000079.jpg
 
Mindent az akvárium fényképezésről, kezdőknek.

Rengeteg írást láttam már a neten, akvárium fotózásról, de ezek vagy nem voltak kimerítőek, vagy még inkább azoknak szóltak akik amúgy is tudnak fényképezni. És persze a legtöbb cikket szép képekkel illusztrálják - holott abból lehetne leginkább tanulni, hogy egy adott képen mi a hiba (a képek, amiket betettem elsősorban fotótechnikailag illusztrálnak, az alga nem tartozék ;)).

A sietőseknek összefoglalom a három legfontosabb gondolatot:

- Fény. Sok fény. Még több fény.
- Állvány.
- Üvegre merőleges fotózás.

Rengeteg apró trükk segíthet a jó kép elkészítésében. Sőt, kellő kreativitással még egy csúnyácska akváriumról is lehet olyan képet készíteni, ami mutatós benyomást kelt. Igyekszem a legfontosabbakat “konyhanyelven” összefoglalni. Maga a téma egyébként mondjuk úgy pár száz oldalban tárgyalható ki megfelelő részletességgel... :)

A legfontosabb az összes lehetőség közül a fény, nem véletlenül hívják FÉNYképezésnek.
Különösen annak mennyisége fontos. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akváriumfotózáskor soha sincs túl sok fény. A fény mennyisége határozza meg ugyanis, hogy milyen rekesszel és záridővel tudunk exponálni - erről kicsit később részletesen is lesz szó -, minél több a fény annál nagyobb lehet a mélységélesség és annál kevésbé fog bemozdulni. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a megfelelő mennyiségű fény biztosítása a legnehezebb és legköltségesebb része a jó fotózásnak. A helyzet ugyanis az, hogy ez egy exponenciális mennyiségű dolog, konkrétan minden egységnyi növekedéshez kétszer annyi fény kell. Tehát két egységnyi növekedéshez 4x annyi, négy egységnyi növekedéshez 16x annyi. Egy gyors példa a dolog érzékeltetéséhez: ha a záridőd 1/8-ad másodperc és semmi más nem változik 4x annyi fénnyel (pl. 4x annyi Wattal) 1/30-ad másodperc lesz a záridő, míg 16x annyi fénnyel 1/120-ad - ami már kezd használható lenni.

vilagitasok2.jpg
- Fényerő különbség: LEDsor 10%-on, 100%-on és 2x39W fénycső, ugyanazzal a záridővel és rekesszel.

Nagyon fontos, sokak által figyelembe nem vett tényező, hogy a fény mennyisége nagyon függ a világítótest és a tárgy távolságától - ez is exponenciálisan, tehát nagyon fontos, hogy a fény és mi is minél közelebb legyünk a tárgyhoz. Viszonyításként egy gyors mérés egy 23W-s kompakt fénycsővel: 10cm - 2300 lux, 20cm - 900 lux, 30cm - 370 lux, 40cm - 230 lux. Mindez a víznél jóvabb “hígabb” levegőben, ami kevésbé nyeli el a fényt.

Aki kicsit is olvasgatott itt a fórumon, az valószínűleg már ismeri a fény színhőmérsekletének fogalmát: a (szándékaink szerint fehér) fényforrás színérzetét határozza meg. Normál izzóknál működik igazán, egy fénycsőnél már inkább csak korrelált színhőmérsékletről beszélhetünk. Egyszerűen mások a fény színösszetevői - ahogy természetesen egy színes lámpa esetén is. (Wikipedia link) Ezzel elérkeztünk egy következő fontos dologhoz, amiről viszont kevesebb szó esik: ez az Ra, közismertebb nevén CRI (Color Rendition Index), azaz színvisszaadási index. Minél magasabb, annál jobb, régi fénycsöveknél mindenki emlékszik a hamís színekre - na ott ez volt rossz. (Wikipedia link)

- Színhőmérsélet példák, ugyanazon a képen (eredeti a 6828K):
IMG_3512_4000K.jpg
- 4000K
IMG_3512_5000K.jpg
- 5000K
IMG_3512_6000K.jpg
- 6000K

IMG_3512_6828K_c.jpg
- 6828K

IMG_3512_8000K.jpg
- 8000K

IMG_3512_10000K.jpg
- 10000K

Fontos a fény iránya is és a hiánya. Alapvetően felülről világítjuk meg az akváriumot, ez eredményezi a legtermészetesebb képet. De azért, ha van azonos, vagy nagyon hasonló fényünk, hátulról vagy oldalról is világíthatunk kiegészítésül. Előbbi adja azt a bizonyos éteri hatást, amit sok versenyre beküldött képen látható. Egyébként a többféle világítással nagyon kell vigyázni, ha nem azonos a fény, nagy furcsa, természetellenes hatást érhetünk el. Az előbb említettem a külső fény hiányát - ez annyira fontos, hogy lehet, hogy megérdemelne egy helyet a fenti hármas listában! Az akváriumon kívül ne legyen más fény! Redőnyöket le stb. A legkisebb fény is betükröződik - optikai egér piros foltja az amúgy gyönyörű képen? Ha ez nem megy, akkor lehet kreálni valami takaró alkalmatosságot. Az igazi fotós legalább két réteg fekete bársonyt használ... ;) Ezt az akvárium széleihez kell rögzíteni - vagy inkább egy kerethez, ami pontosan illeszkedik az akváriumhoz és ez alól kell fényképezni, kiküszöbölve az összes tükröződést. A legegyszerűbb módja, ha nincs se redőny, se elfekvő bársony: éjszaka fotózni, amikor a legkevesebb felesleges fény van, természetesen teljes villanyoltás után.

IMG_3310_ss.jpg
- Akvárium oldalról világítva.

Hogy mi mindennel lehet világítani arra most nem térnék ki, de két fontos csoportot megkülönböztetnék, mert teljesen más lesz a fény hatása: a spot jellegű irányított fények, illetve az erősen szórt fények (pl. fénycső). Előbbi kemény árnyékot ad, utóbbi alig ad árnyékot. Érdemes megfontolni, milyen hatást szeretnénk a képen viszontlátni.

IMG_3336_s.jpg
- Homogén megvilágítás (fénycsövek).
IMG_3512.JPG

- Másak a színek (LED sor).

IMG_4126.JPG

- Tükröződés. :)

Egy utolsó fontos dolog: a sok fény sokat melegít - rosszabb esetben nem minket, hanem az akváriumot, vagy esetleg a barkács lámpánkat.
 
A második összetett dolog az exponálás - bár ez szinte közvetlenül a fényből vezethető le. A fényképező egy csomó hasznos alkatrészből áll, a legfontosabb ezek közül felvevő anyag (film, szenzor), a zár (ami egy meghatározott ideig és módon beengedi a fényt a felvevő anyagra), az objektív blendéje (apertura) ami szabályozza a beeső fényt és az objektív fényereje (fényvesztesége).

A felvevő anyag ma már a leggyakrabban valamilyen digitális szenzor, ritkábban film. Mindegyikből sokféle létezik, sokféle tulajdonsággal. Egy igen fontos különbség van, a digitális fényképezőkön képenként állítható a fényérzékenység (amit ISO-val jelölnek a gépen). Minél alacsonyabb annál jobb lesz a kép minősége, de annál több fény szükséges a kép elkészítéséhez. Minél magasabb, annál zajosabb lesz a kép (filmnél és digitálisnál egyaránt). Exponenciális mennyiség általában 50 és 1600 között vannak a használható értékek (100, 200, 400 stb.). Az új digitális gépek már egész magas érzékenységnél is használható képet készítenek - ISO800 DSLR-nél és ISO400 a jobb kompaktoknál. Utóbbiról még később írok.

A zár többféle lehet (sőt itt én most pongyola módon minden beleértek, ami azt szabályozza, hogy jöhet-e fény vagy sem), a mi szempontunkból tulajdonképpen elhanyagolható minden részlet, két kivétellel: a zársebesség az az idő, amíg a fényt beengedi a felvevő anyagra; illetve, hogy a zár exponáláskor (mondjuk a tükörrel együtt) bemozgatja-e a gépet. Ez utóbbi DSLR-ekre jellemző, és jellemzően 1 másodperc és 1/60-as másodperc közötti záridőnél jelentkezik, rontva a kép élességét. Ha van rá lehetőség, ilyen zársebességnél tükörfelcsapással - vagy ha legrosszabb esetben időzítő használatával érdemes próbálkozni. Persze ez a záridő tartomány inkább csak a “művészi” felvételeknek kedvez, a legtöbb minden ugyanis elmozdul, bemozdul ennyi idő alatt.

A következő fontos pont a blende mérete, amit úgy jelölnek, hogy f/x (pl. f/2, f/8) - minél kisebb a szám, annál több fény jut a felvevő anyagra. 1 a maximum (bár a tudományos életben ismert kisebb is), a minimum pedig a csillagos ég, de átlagos gépek ritkán mennek f/32 fölé. A blende további dolgokat is meghatároz, mint pl. a bokeh, de ami ezen a szinten igazán fontos, az két dolog: a mélységélesség és a diffrakció.

Fontos, hogy adott fénynél a fényérzékenység, zársebesség és blende “szorzata” állandó, ha egyiket csökkentjük két lépéssel, akkor összesen két lépésnyit kell növelni a másik kettőt. Tehát mondjuk adott esetben választhatunk ISO100, f8 és 1/15s, vagy ISO400, f8 és 1/60s, vagy ISO400, f/4 és 1/15, vagy ISO400, f/5.6 és 1/30 között (no meg végtelen egyéb módon).

A mélységélesség mértéke adja meg azt, hogy mi van fókuszban, mi éles a képen és mi nem. Az elvi fókuszponthoz képest még egy kicsit előrőbb és valamivel hátrébb lévő dolgok is elfogadhatóan élesek lesznek. (Wikipedia link ahhoz képest, hogy ez mennyire fontos fogalom, sajnos elég karcsú a bejegyzés). Minél kisebb a blende (nagyobb az f szám), annál élesebb lesz a kép (azért lásd a következő bekezdést) - minél tágabb a blende, annál elmosottabb lesz a háttér, annál kevesebb dolog lesz fókuszban.

IMG_6083_css.jpg
- F1.4. minimális élesség (az is rossz helyen)

IMG_6084_css.jpg
- F2.8 elmosódott háttér, de már van ami látszik.

IMG_6085_css.jpg
-F5.6

IMG_6086_css.jpg
-F8 kezd zavaró lenni a háttér - se nem éles, se nem elmosott. Kicsiben nem biztos, hogy zavaró.

IMG_6087_css.jpg
- F11

IMG_6088_css.jpg
- F22 (és tükröződés a jobb alsó sarokban :))

A diffrakció leegyszerűsítve, amikor egy bizonyos méret alatti lukon áthaladva a különböző hullámhozzú fény különbözőképpen törik. (Wikipedia link) Végeredményképpen életlen lesz a kép, ha kicsi a mértéke, akkor “lágyabb” lesz a kép, míg ha erősebb, akkor jól látható kék-sárga körvonalak lesznek az alakzatok mentén. Nagyságrendileg f/9-f/11-től indul DSLR-eknél, és f/5.6-től kompaktoknál - szenzor mérettől függően - és nő minél szűkebb a rekesz.

Az objektív fényereje határozza meg, hogy maximum mennyi fényt tud átengedni - mekkorára nyitható a rekesz, a sok üveg és a fénytörések mennyit esznek meg stb.). Nagyon kevés objektív létezik ami f/1.2-nél több fény tud átengedni. Ami f/2.8-at tud, az már nagyon jónak számít. Egyébként az objektívek legszűkebb blendenyílása is korlátos, DSLR-eknél 22-32 körül van a maximum, kompaktoknál 5.6-11 körül - típustól változóan.

Most hogy nagyjából foglalkoztunk a fénnyel, célszerű a rendszer többi elemét is körbejárni. A legfontosabb, hogy a fényképező ne mozduljon el menet közben, hiszen a kép ettől is életlen lehet. Igaziból ez, a bemozdulásos életlenség a legtöbb kompakt géppel készített kép hibája, hiszen rosszabb rekesz értékek és kevésbé kedvező ISO értékek választhatóak, mint mondjuk egy profi gépnél. De van megoldás! A legolcsóbb állvány is hihetetlen módon tud javítani a kép minőségén - beltérben pedig nincs szükség nagy, masszív állványokra, pláne ha nem fognak körülöttünk rohangászni emberek. Ha nincs állvány, akkor legalább könyvekből vagy másból építsünk valamit. Egyfelől kézből nem lehet olyan precízen, mozdulatlanul fotózni, másfelől a beállított kompozíció (képkivágás) is jobban megmarad. Persze léteznek objektívek illetve fényképezők stabilizátorral, de az állvány olcsóbb és jobb (egyébként a legtöbb stabilizátort állványon fotózva ki érdemes kapcsolni).

Ha a gép fenn az állványon, kiválasztottuk a záridőt, rekeszt már csak élességet kell állítani, hogy exponálhassunk. Erre teljesen megfelel az autofókusz - különösen ha ki tudjuk választani, hogy hová essen a fókuszpont. Ha nem, akkor kézzel érdemes fókuszálni, az akvárium felénk eső harmadánál lévő pontra - így lesz a legtöbb minden éles.

Az exponálást érdemes távkioldóval végezni, hogy ne mozdítsuk be a gépet. Ha erre nincs lehetőség, akkor időzítővel - milyen hasznos ismét az állvány? ;)
 
A technikát ezzel majdnem teljesen körbe is jártuk. Viszont mivel megígértem, egy rövid összehasonlítás DSLR és kompakt viszonylatban. Hála a gyártóknak ma már rengeteg plusz kategória nehezíti meg a választást és a különválasztást. Ezért tényleg csak röviden és nagy vonalakban a különbségek (és kivételek akadnak, ezt előre leszögezem). Jellemzően eltér a képalkotás mechanizmusa, ez is a névadója a (D)SLR kategóriának, ahol a kép alapvetően egy tükörre érkezik ami egy prizmán vagy további tükrökön át juttatja a képet a keresőbe, amibe benézve komponálunk és állítunk kézzel fókuszt. Exponáláskor a tükör felcsapódik és a fény a kereső helyett a felvevő anyagra jut, ami elkészíti a képet. A tükör a felcsapódáskor jellegzetes hangot hallat és különböző mértékben berázza a gépet, ami normál esetben elhanyagolható. A kompakt gépekben nincs tükör, hanem eleve a szenzorra jutó képet jeleníti meg a hátfalon és exponáláskor egyszerűen csak eltárolja azt. Hogy ne legyen egyszerű az élet, ma már sok DSLR is tud így működni, különböző megkötésekkel.

Ennél sokkal fontosabb, hogy jellemzően a DSLR-ek szenzora nagyobb, mint a kompaktoké. Ennek számos előnye van, nagyobb lehet egy képpont (fényérzékelő pont), ami fajlagosan több beeső fényt jelent, azaz alacsonyabb fénynél tud jobb minőségű képet készíteni. Kisebb lesz a diffrakció (hiszen nagyobb terület azonos bevilágításához nagyobb résre - nagyobb blendenyílásra - van szükség). Nagyobb lehet a felbontás (speciel esetünkben ennek nincs jelentőssége).

További különbség, hogy általában a DSLR-eken cserélhető az objektív, illetve ami fontosabb, hogy jellemzően jobb minőségű optikai anyagokból van. (Amit ugye tükröz az ár...) Általában a beállítási lehetőségek is szűkösebbek. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy bár van különbség a két kategória között, megfelelő körülmények között ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan jó kép készíthető.

SAM_0283_css.jpg
- Egy igen alacsony tudású kompakttal készült kép - ekkora méretbe nem látszik, teljes méretben borzalmas a JPEG tömörítése, nagyon pöttyös. Egy kicsit sötétebb, alacsonyabb a szenzor által érzékelt fényterjdelem. Ettől függetlenül ekkora (és 1280x1024-ben is) méretben teljesen jó kép, jók a színek. Természetesen állványról.

Most már csak az akvárium van hátra, mint a rendszer egyik, nem elhanyagolható ;) eleme.

Itt a legfontosabb minden okosság közül, hogy az üvegre merőlegesen fényképezzünk - fűggőleges és vízszintes irányban egyaránt merőlegesen. A fény a különböző anyagok határoló felületein megtörik, így ha ferdén fotózunk drasztikusan romlik a kép minősége. Minél ferdébben, annál durvábban - ahogy egy prizmánál is. (Wikipedia link a fénytörésről - hasonló a diffrakcióhoz, és azért merőlegesen, mert sin(0)=0). Ez független attól, hogy OptiWhite vagy normál üvegről beszélünk.

Természetesen fényképezés előtt takarítsuk meg az üveget kívülről és belülről egyaránt.
Csináljunk egy nagy vízcserét. Ami nincs a vízben, az nem rontja a képet sem... ;)

Kapcsoljuk le a szűrőt. Az áramló víz folyamatosan változó módon töri meg a fényt, így enyhén homályos foltok alakulhatnak ki. Sőt, ha nem teljesen kristálytiszta a vizünk (legtöbbünknek nem az, minimum a CO2 bubik ott vannak ;) ) akkor minden lebegő dolog további életlenséget, fénytörést okoz.

Ki szokták venni a technikát az akváriumból - mert így nem vonja el a tekintetet, csak az akvárium kompozíciójára figyel a szemlélő. No meg akkor nem kell megtakarítani azt is... ;) Ha nem megy, vagy nagyon macerás, vágjuk meg a képet.

- Az egyik fenti kép csiszolása publikálásra:
_akv_kivagas.png
- Képkivágás, technika nem látszik, csak a lényeg.

_akv_kivagas_fenyero.png
- Világosság korrekciója.

_akv_kivagas_fenyero_szinek.png
- Kis színkorrekció (a zöldes árnyalat megszüntetve).

Ha egy mód van rá, ne nagylátószögű objektívvel fotózzunk, mert könnyebben torzul a kép és az arányok se pont azok lesznek, mint amit az ember lát. Normál filmre (SLR, 36mm) vetítve 40-60mm-es fókusztávolságú objektív a legjobb. (Igaziból látószöget kéne mondani, de azt ismerik a legkevesebben, egyébként kb. 40-50 fok átlós látszögről beszélünk.)

IMG_6060_css.jpg
- 115mm-es gyújtótávolsággal (kicsi a szoba többhöz :). A fenti képek 50 és 60mm-rel készültek egyébként.

IMG_6062_css.jpg
- Hiába a jó minőségű 14mm-es objektív, a hordó torzítás kikerülhetetlen. És persze fantasztikus mélysége lett az akváriumnak. Viszont a legkisebb ferdeség is csunyán, gyakorlatilag kiküszöbölhetően jön ki.

A fénytől és a növényzettől függően szükség lehet expozíció korrekcióra. Azaz lehet, hogy az automata beállításokhoz képest érdemes túl vagy alul exponálni. Ezt próbálkozással lehet kitapasztalni (nem csak, de ha ismered a zónarendszert, akkor ezt most úgysem olvasod ;)). Érdemes lőni egy sorozatot -2, -1, 0, +1, +2 korrekcióval és számítógépen megnézni.

Érdemes lehet számítógépen a felesleges részeket levágni - a szomszéd belógó macskáját, az üveg szélét stb.

Ha nincs fóliázva az akvárium háta, akkor érdemes lehet a fotózás erejéig belógatni valamit - pl. lepedőt, vagy ha pont van otthon, akkor egy profi fotós hátteret.

Izlés szerint lehet a halakat terelni, egy irányba állítani és a vízfelszint borzolni hajszárítóval.

Készíts több képet. Több képből több lehet jó, mint kevesebből.

Próbálj meg részleteket fotózni, vagy másik oldalt is. És a fénytörés ellenére érdemes lehet egy izometrikus kép (mind a három oldala jól látszik az akváriumnak, amiből az egyik a nyitott teteje) készítésével is próbálkozni.
 
Eh, úgy nézem egy csomó képnél nem 640x-es verzió került be, elnézést.

Később még igyekszem képekkel kiegészíteni, de ez a legnehezebb része... :)
 
Köszi kollega. Bekerült a Wikibe.

Mostantól minden ilyen hasznos iromány, ami kellő részletességgel és információval bír bekerül a wikibe, hogy később könnyebben lehessen hivatkozni rá. Ne vesszen el a sok hozzászólás között.
 
_akv_kivagas_fenyero_szinek.png

- Kis színkorrekció (a zöldes árnyalat megszüntetve).

Ezt szerintem ezt egy kezdő nem biztos,hogy tudja,hogy mi ez , "zöldes árnyalat megszüntetve"
Főleg , hogy miért kell kivenni a zöldet?
 
Inkább azt nem fogja tudni, hogy hogyan csinálja. :)

De rakok fel érthetôbb példát, csak a rohanásban kimaradt.
 
Back
Oldal tetejére