Kicsit utánajártam a T5 hűtése témának a neten, és érdekes dolgokat találtam:
Mint a fenti ábrán is látható, a T5 fénycsövek úgy lettek kifejlesztve, hogy 35 °C környezeti hőmérsékleten adják le a maximális fényáramot. A T8-as fénycsöveknél ez az érték 25 °C volt, azonban abból a megfontolásból kiindulva, hogy egy helyiségben a mennyezet közelében, ahol alapvetően a lámpatestek el vannak helyezve, magasabb a környezeti hőmérséklet, a T5-ös fénycsöveket 35 °C-ra optimalizálták.
A környezeti hőmérséklet befolyásolja a fénycsövek úgynevezett hidegkamrájának, vagy hidegpontjának („cold-spot”) a hőmérsékletét. A hidegpont a fénycső belső felületén kialakított mélyedés, a fénycsőnek itt a legalacsonyabb a hőmérséklete (T5 esetében ez általában a környezeti hőmérséklet + 10 °C), ezért itt a fénycsőben lévő higanygőz - a hidegpont hőmérsékletének függvényében - cseppfolyóssá válik, így az egyensúlyi gőznyomást a hidegpont hőmérséklete határozza meg. Fentiek alapján 43-45°C körüli fejhőmérséklet esetén a higanygőz-nyomás optimális, ekkor adja le a fénycső a maximális fényáramát.
Az optimális hidegponti hőmérséklettől eltérve mind a magasabb mind az alacsonyabb hőmérsékleti érték kevesebb fényáramot eredményez, ezért célszerű azt az optimumon tartani. Kültéri lámpatestek esetében – amennyiben az alacsonyabb környezeti hőmérsékletből adódóan alacsonyabb lenne a hidegpont hőmérséklete – már lehetőség van ennek melegen tartására. Ezt egy a fénycső végére szerelhető elemmel oldják meg, amely visszatartja a hőt a hidegpont közelében. A beltéri lámpáknál általában a magasabb hidegponti hőmérséklet okoz fényáram csökkenést, így itt a hő elvezetése, a hidegpont hűtése jelenthet megoldást.
A hidegpont hőmérséklete tehát egyrészt összefüggésben áll a környezeti hőmérséklettel, másrészt jelentősen befolyásolhatja a lámpatest kialakítása. Amennyiben az túlságosan zárt, az szintén túlzott felmelegedéshez vezethet.
A neten talált információk szerint a korábbi T12-es és T8-as fénycsövektől eltérően - amelyek esetében a hidegpont a fénycső közepén helyezkedett el - a legtöbb T5-ös fénycső hidegpontja a fénycső végén a fém fej közelében helyezkedik el, mégpedig azon a végén, ahol a gyártó logója található!
Nem véletlen tehát, hogy az ATI lámpák kialakítása olyan, hogy a lámpa tetején befújt levegőt a lenti képen látható kis lyukak a fénycső végéhez vezetik, majd a levegő a fénycsövek alatt végighaladva a másik oldalon távozik. Viszont a fentiek alapján egyáltalán nem mindegy, hogy a fénycső melyik vége kerül közvetlenül a lyukak alá; úgy tűnik a maximális fényáram eléréséhez a fénycső logóval ellátott végét kell a hűtés alá tenni.
Egy amerikai fórumon sokat foglalkoztak a témával, le is mérték a különbséget egy PAR mérő segítségével. Vizsgálták a fénycsövek behelyezésének irányát illetve a hűtés teljesítményének összefüggéseit. Az eredmény itt olvasható:
http://mail.reefcentral.com/forums/show ... tcount=950
Az említett fórumon a gyártó képviselője is nyilatkozott arról, hogy az ATI lámpák a hidegponti hőmérséklet kontrollálásával érik el kimagasló teljesítményüket (és egyben tagadta azon állításokat, miszerint túl lennének hajtva a fénycsövek).
We control the cold spot of each single T5-lamp (controlled airflow) and in this way we are able get the maximum possible light output. Most T5-fixtures dont control the cold spot of the T5-lamps and you never know if you see the real power of T5-lamps. We guarantee that the T5-lamps works as bright as possible without overdriving the lamps. This is one of the secrets…
Az amerikai tesztelők is arra jutottak, hogy a legtöbb fénycső esetében annak logóval ellátott végét érdemes hűteni. Ennek ellenére a korábbi postban említett multiméterrel végeztem én is egy újabb mérést, amelyben vizsgáltam, valóban számít-e a fénycsövek behelyezésének iránya. Úgy tűnik igen.
Amikor a feltételezett hidegpontot a hűtés alá helyeztem, vagyis a fénycsövek logóval ellátott vége került a lyukak alá 4,5 V mellett 36.800 luxot mértem 40 perc üzemidő után. A fénycsövek fém fejének hőmérséklete 41-43 °C volt. (A fénycső másik végén egyébként 90-100 °C-os hőmérsékletet mértem.)
Ezt követően megfordítottam az összes fénycsövet: a logós végük a hidegponttal a másik oldalra került, ahol a forró levegő távozik a lámpából. 40 perc után újra mértem, az eredmény 34.000 lux. A rossz oldalon a hidegpont hőmérséklete 50-55 °C volt. Tehát a fénycsövek nem megfelelő behelyezésével majd’ 3000 luxszal lecsökkenthetjük a megvilágítás értékét.
Fontos még megemlíteni, hogy – ahogyan az a korábbi tesztemből is kitűnik - a túlhűtés ugyanúgy teljesítménycsökkenést eredményez, mint a túlmelegedés. A korábbi tesztemben vizsgáltam a ventilátorok optimális fordulatszámát, arra a következtetésre jutva, hogy a 4,5 V az ideális. Most megtaláltam a gyártó nyilatkozatát is ezzel kapcsolatban, szintén az említett amerikai fórumon:
The 4.5V are the result of measurements under "normal" conditions. If the temperature in the room is very high or extremly low, you have the possiblitiy to regulate the airflow. The best results are at 4.5V. Everyone with a PAR-Meter or a simple Lux-Meter is able to test it. Start the Powermodule with the fans off and check the readings. The output will raise to its maximum and then decrease to a point with no changes. Then start the fans and see what happens. The value will raise to a maximum reading. In most cases the highest reading will be at 4.5V. That's the simple reason why we recommand the "magic" 4.5V