Sziasztok,
Megérkezett a válasz a gyártótól. Fogalmazzunk úgy, hogy kimerítő...
Lehet olvasgatni, csemegézni!
_________________________________________________________________________________________
Talán pár szót a vízről.
A víz egy vegyület, melynek molekuláit két hidrogén, és egy oxigén atom alkotja. Mivel a
természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H), az oxigénnek hat (14O, 15O, 17O, 18O, 19O)
izotópja létezik, elvileg 36 vízmolekula szerkezet létezhet, melyből 9 képez nuklidet. Legnagyobb
mennyiségben (99,73 mol%) a 1H216O fordul elő, a 2H216O (nehézvíz) aránya 2,3*10-6mol%.
Ezek a természetes vizekben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. A felszín alatti vizek
deutérium (D2O) tartalma a vízmélységgel nő.
Ezek a körülmények befolyásolják, hogy a nevezett víz milyen minőségű elektrolitot hoz létre a
környezetében előforduló elemekből kioldva.
A víz, amit fogyasztunk, valójában különböző anyagok oldata, amelyek elektrolit formában vannak
jelen.
A felhasználási szempontok határozzák meg, hogy ezek az oldott anyagok jelenléte a vízben
hasznos, vagy nem kívánatos.
Vagyis mire használjuk majd az adott vizet.
IVÓVÍZ
Ivóvízzel szemben támasztott egészségügyi követelmény:
- Ne tartalmazzon a víz olyan anyagokat vagy élőlényeket, amelyek az emberi szervezetet
bármilyen módon károsíthatják. Másrészt tartalmazza az ivóvíz mindazokat a kémiai anyagokat,
amelyekre a szervezetnek szüksége van és amelyek felvételében a víz szerepe lényeges.
Kémiai szempont:
- Vezetőképesség:
400- 800 µs/cm
- Kémhatás :
6,5-7,5 pH
- NaHCO3, NaH2PO4, NaHPO4, Ca10(PO4)6, stb., és a mikró elemek melyeknek mg/l
mennyisége a szerves élethez szükséges napi szükségletet kell fedezni.
- Zavarosság meghatározása: víztiszta
- Ideális keménységértéke: 100-150 mg/l
IPARI VÍZ
Ipari felhasználás :
Az előzőhöz képest teljesen mások az elvárások.
Fizikai-kémiai alapparaméterek vannak szabványban, és azok vizsgálati módszerében
megadva.
pH (potenciometria): MSZ EN ISO 3696-2000, MSZ ISO 10523-2003, MSZ 1484-22-2009
Fajlagos vezetőképesség: MSZ EN 27888-1998, EPA Method 120,1,
Zavarosság: MSZ EN ISO 7027:2000
Szín: MSZ EN ISO 7887:1998
Anionaktív detergensek: MSZ EN 903 2004
IONOK (felszabadítható+összes+szabad): MSZ ISO 6703-2-2003: MSZ 260-30:1992 EPA
Method 335,2
Ezeken kívül, a felhasználási területtől függő vizsgálatok száma (szabványban előírt)eléri 150 db.-ot.
Röviden a technológiai folyamatokról:
Az ívó víz összetétele ipari és egyéb felhasználásokhoz nem megfelelő összetételű, ezért további
feldolgozásnak vetik alá. A cél, hogy elektrolit jellegét minél jobban megszüntessék.
Desztillálás (lepárlás): - a vegyipar folyadékelegyeinek leggyakrabban használt elválasztási művelete.
A szétválasztás lehetősége az elegy összetevőinek különböző illékonyságán (volatilitásán) alapszik.
Az energia igénye miatt drága eljárás, alkalmazása a gyógyászat, gyógyszer gyártás és vegyipar
területére korlátozódik.
IONCSERÉLÉS:
Desztillálásnál olcsóbb eljárás.
Míg a desztillálók önálló technológiai eszközök, addig az ioncserélők a víztisztító rendszerek egyik
egysége.
Ioncserélő víztisztítók technológiai felépítése:
- Előszűrő,- vastalanító, aktívszén-szűrő, lágyító, TFC (RO szűrő), Ioncserélő.
Folyamata:
Ioncsere: az a heterogén kémiai folyamat, amelyben a különböző fázisban-szilárd és
folyadékfázisban-levő, azonos töltésű ionok helyet cserélnek.
Ioncserélők: az olyan szilárd halmazállapotú anyagok, amelyek elektrolitból pozitív, vagy negatív
ionokat képesek megkötni és ugyanakkor azokkal egyenértékű, de más anyagi minőségű ionokat az
oldatba juttatni
Alkalmazott technológiák:
- Szilárd fázist alkalmazó ioncserélők: általában polimerizált műgyanta töltetűek, melyek
disszociációra képes aktív csoportokat alkalmaznak.
Ez a rendszer szelektív tulajdonságú, az alkalmazott töltet határozza meg a kationok kötési sorrendjét
és a kötési erősségét.
Savas: H+ <Na+<NH4+ <K+<Mg2+<Ca2+<Al3+
Gyengén savas: K+< Na+< Mg2+ <Ca2+ <H+
Erősen bázisos: OH-< HCO3-< CL- <CO32- <SiO32-< SO4-
Gyengén bázisos:HCO3-< CO32- <SiO33- <CL-< SO42- <OH-
- Elektroforézises-nembrános ioncserélők: a működésük az előzőtől jelentősen eltér, víztisztasági
hatásfokuk megközelíti a desztillált víz minőségét. Legnagyobb kapacitású berendezések, de
aranyárban vannak. Például az aktív szén töltetük speciális, egy töltetcsere többmilliós nagyságrendű.
Mindkét rendszert alkalmazzák, de az alkalmazási területüket a kívánt víz mennyisége és minősége
határozza meg.
Ami Önt érdekli, azok a Fordított Ozmózis rendszerek. Ezek nem ION cserélők, vagyis a vízben Kémiai
változást nem okoznak, hanem a termodinamikai egyensúly elvén működő, hidrosztatikai nyomást
alkalmazó szűrési technológiák! Lelkük a z úgynevezett vékony vegyes film
membrán (TFC), amit a
szakzsargon Hiperszűrőnek is nevez (ioncserélőkben is alkalmazzák). Gyártmánytól függően, akár
95%-os is lehet a szűrési hatásfokuk.
Maga az RO technológia az ipari víztisztításban régóta elterjedt. Mint az ivóvízgyártásban, mind a
szennyvíz tisztításában, hazánkban is alkalmazzák.
Ezek kicsinyített, egyszerűsített változata a háztartásokban is fellelhető RO (Reverz ozmózis) szűrők.
Technológiai felépítésük megegyezik egy ioncserélő víztisztító soréval, ioncserélő és vastalanító
nélkül.
Áttekintve a technológiai folyamatokat, egyértelműsíthetem a
kérdéseire a választ.
1. Akvarisztikai célokra az a tisztaságú víz alkalmas, ami
alga és gomba mentes), betegséget
okozó ágenseket (baktériumok, vírusok, protozoák, paraziták) nem tartalmaz,
karbonátokat,szulfátokat nem tartalmaz (vízkő).
A kémia nyelvén:
- Vezetőképesség:
≤ 20 µs/cm
- Kémhatás :
6,5-7,0 pH
-Bepárlási maradéka: < 2mg/l
2. Folyamatos üzemű, többoszlopos, UWAG Elektroforézises-nembrános, víztisztítóval gyártjuk
az ioncserélt vizet.
A következő töltéscserék játszódnak le: H+ <Na+<NH4+ <K+<Mg2+<Ca2+<Al3+,
OH-< HCO3-< CL- <CO32- <SiO32-< SO4-
A folyamat beállítás kérdése. Tehát mind a kationos, mind az anionos ioncsere végbemegy.
Ez egy célgép, ezt a rendszert erre találták ki.
3. A desztillált és ioncserélt víz közötti különbséget a vezetőképesség és a bepárlási maradék
mutatja, de mint fent leírtam, más a felhasználási területük!
Desztillált víz: vezetőképesség: ≤5 µS/cm, bepárlási maradék: < 1mg/liter
Ioncserélt víz: vezetőképesség: ≤20 µS/cm, bepárlási maradék: < 2mg/liter
Természetesen, ezeken kívül mint saját, mint külső laboros méréseket vegzünk.
4. RO készülékek szűrők.
Egyébként a szakirodalmuk bőséges, de ezek inkább reklám és marketing jellegűek.
Berendezés függő az előállított víz minősége, ami természetesen anyagi kérdés.
vezetőképesség ≥100 µS/cm, bepárlási maradék ≥4mg/l.
A káros karbonátok elektrolit formában jelen vannak (vízkő kiválása). Mikrobiológiai
beavatkozás nem végeznek, nem csírátlanított a víz.
20013-02-26.
Tisztelettel : Herendy Sándor
