hunwarp
Főkertész
Mielőtt belekezdenék a naplózásba engedjétek meg, hogy pár szóban kifejtsem miért is ez lett az eredmény.
Évek óta űzöm ezt a gyönyörű hobbit, amely mára már több mint kikapcsolódás...életem része lett. Mint sokan én is low cost-os, barkács megoldásokkal kezdtem a kertészkedést. Ez a része több kevesebb sikerrel ment. Mondjuk ezt leginkább a barkácstudásom számlájára írom. Aztán úgy hozta az élet, hogy 2 éve meg tudtam venni első profi technikámat. Nagynyomású co2, jó világítás, knott talaj...Volt hogy medencényi méretű akvám volt, volt, hogy kisebb. Sok szónak is egy a vége...rengeteg felállást kipróbáltam, sok növény megjárta vizeimet....És ezt most ne értsétek félre, de úgy éreztem, hogy eltűnt a varázs. Vagyis nem találtam kihívást. Azt tapasztaltam, ha meg tudod adni a megfelelő technikát, akkor elkerül az alga, a növények meg szépen nőnek. Az egyetlen kihívás maga a scape kigondolása volt. De ezt már kevésnek éreztem. Mindig is tetszett egy növény (olyannal nem találkoztam akinek nem) de csak kevesen nevelték eddig sikerrel. Olvasgattam...eldöntöttem. Nekem UTICULARIA kell!
Hát így jött az ihlet! De ha már váltunk akkor váltsunk nagyot. Akik ismerik eddigi agyszüleményeimet azok sejthetik, hogy az erdők szerelmese vagyok. Alföldi gyerekként a másik hobbimhoz kapcsolódóan (kutyázás) innen merítek leginkább ihletet. De most ebből elég volt! Így jött az elgondolás valami sziklásra. Nekem az iwagumi alapból kizárva, mert valahogy abban nagyon nehéz olyat csinálni ami más. Marad a "tájkép". Ha meg már ennyi mindent változtattunk akkor jöjjön az új üveg! Ez az akva legyen opti! És mivel a laástűz óta nem volt szűrőpucolás, így kicseréltem a szűrőanyagokat is vadi újra! Meg azt is megfogadtam, hogy most részletes dokumentálást adok erről az akváról. Talán egy két kezdőnek még segítséget is nyújthat.
Na de elég a rizsából...essünk neki a melónak!
Évek óta űzöm ezt a gyönyörű hobbit, amely mára már több mint kikapcsolódás...életem része lett. Mint sokan én is low cost-os, barkács megoldásokkal kezdtem a kertészkedést. Ez a része több kevesebb sikerrel ment. Mondjuk ezt leginkább a barkácstudásom számlájára írom. Aztán úgy hozta az élet, hogy 2 éve meg tudtam venni első profi technikámat. Nagynyomású co2, jó világítás, knott talaj...Volt hogy medencényi méretű akvám volt, volt, hogy kisebb. Sok szónak is egy a vége...rengeteg felállást kipróbáltam, sok növény megjárta vizeimet....És ezt most ne értsétek félre, de úgy éreztem, hogy eltűnt a varázs. Vagyis nem találtam kihívást. Azt tapasztaltam, ha meg tudod adni a megfelelő technikát, akkor elkerül az alga, a növények meg szépen nőnek. Az egyetlen kihívás maga a scape kigondolása volt. De ezt már kevésnek éreztem. Mindig is tetszett egy növény (olyannal nem találkoztam akinek nem) de csak kevesen nevelték eddig sikerrel. Olvasgattam...eldöntöttem. Nekem UTICULARIA kell!
Hát így jött az ihlet! De ha már váltunk akkor váltsunk nagyot. Akik ismerik eddigi agyszüleményeimet azok sejthetik, hogy az erdők szerelmese vagyok. Alföldi gyerekként a másik hobbimhoz kapcsolódóan (kutyázás) innen merítek leginkább ihletet. De most ebből elég volt! Így jött az elgondolás valami sziklásra. Nekem az iwagumi alapból kizárva, mert valahogy abban nagyon nehéz olyat csinálni ami más. Marad a "tájkép". Ha meg már ennyi mindent változtattunk akkor jöjjön az új üveg! Ez az akva legyen opti! És mivel a laástűz óta nem volt szűrőpucolás, így kicseréltem a szűrőanyagokat is vadi újra! Meg azt is megfogadtam, hogy most részletes dokumentálást adok erről az akváról. Talán egy két kezdőnek még segítséget is nyújthat.
Na de elég a rizsából...essünk neki a melónak!
