• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Kertészkedős topik (nem akva :) )

Sajnos így igaz. Emellett többet is kell öntözni (a kevesebb vízből), s több a kártevő is. Annyi a pozitívum, hogy vannak dolgok, amiket eddig nem lehetett termeszteni, most meg igen. Pl. füge. Illetve a rozmaringom 5 éve nem fagyott ki.
Az egzotikus növények nekem is tetszenek. Az a baj, hogy télen bármikor jöhet egy erős fagy, amit már nem bírnának ki. Hiába szeretnénk, Magyarország nem lesz mediterrán éghajlatú.
A környékünkön lakók fáradhatatlanul ügyködnek azon, hogy a talajvíz minél gyorsabban kifogyjon (valószínűleg máshol is ez a helyzet). Ha jön egy tavalyihoz hasonló aszály, megint elapadnak a kutak. Én arra törekszem, hogy minimális (vagy semmilyen) öntözés mellett tudjak kertészkedni. Igyekszem mindent mulcsozni, de sajnos nem keletkezik a kertben elég nyesedék. Nagyon bevált a kókuszrost is (a kiültetett palánták gyökeréhez teszem). A fásszárú növények mellé szoktam leásni egy csövet, így közvetlenül a gyökérzónát tudom locsolni, ha szükséges. Gondolkodom gyökéritató használatán is. Nincs tapasztalatod vele?
Nekem kívül fa, belül dörken lemez, az tartja a nedvességet.
Nem ismerem, de biztos jó megoldás.
Tutira jobb megoldás. Mondjuk az én talajomnál kérdéses lenne. Egyszer nyáron ástam egy gödröt, s 70 centi mélyen csontszáraz volt a homoktalaj. Igaz, annyi előnye van, hogy sár nincs sosem. :D Rendes talajoknál szerintem igazad van.
Tényleg döbbenetes, mennyire ki tud száradni a talaj. Nálunk nagyon apró szemű homoktalaj van (régen mocsár volt), az nagy szárazság esetén olyan, mint a sivatag :(
Ezt aláírom. Én a 80*120-asokat raklapmagasítóból 10k/db áron hoztam ki pár éve, de most az is drágább lenne. Meg a tied elég természetbarát megoldás, gyakorlatilag nincs hulladék.
Az összes hulladék belül van, nem látszik :) A raklap magasítóval az a gond szerintem, hogy behatárolt a mérete. Több darabot egymásra rakva viszont elég magas ágyást lehet csinálni.
Ismerem, hügelkultur. Viszont a gyakorlati tapasztalataidra nagyon kíváncsi vagyok, mert tetszik a dolog, s a helyi működése érdekes lehet. Ugyanígy a Gyulai Iván féle lótrágyás-szalmás mélymulcs, ahol minden random nő, szintén érdekes lenne, ha valakinél azt is látnám.
Majd beszámolok a tapasztalatokról. A mélymulcs lenne a legjobb, de Budapesten nem lehet beszerezni a hozzávalókat kellő mennyiségben. Biztos nem örülnének a szomszédok, ha vennék egy teherautónyi istállótrágyát :)
Tettél bele füvet stb., azok bomlanak. Plusz lehet némi érett trágyát is. A faanyagnak elvben a későbbi évekre kellene biztosítani a tápanyagot.
Igen, én is erre számítok.
 
Már másfél méteres a lestyánbokrom... 🙂
A vicc az, hogy semmit se kell csinálnom vele, nem rágja semmi... 0 munka ráfordítással nő, mint a bolond.
Nekem annyi melóm volt, hogy legyen neki magaságyás. A homokot nem bírta. De ez a legjobb, amivel nincs meló.
Nálam homoktalajon úgy nő, mint valami gyom. Kiirtani sem lehetne. Tűző napon van, pedig tudtommal árnyékkedvelő növény :)
 
Az a baj, hogy télen bármikor jöhet egy erős fagy, amit már nem bírnának ki.
Benne van a pakliban. Viszont sok minden kibír akár -14 fokot is, s a takarás is játszhat. Esetleg lehet házfal mellé tenni, az melegít valamennyit. Mondjuk a szélsőségesség mindenképp rossz, a kajszit trükkök nélkül kb. el lehet felejteni...
Én arra törekszem, hogy minimális (vagy semmilyen) öntözés mellett tudjak kertészkedni.
Jó lenne. Sajnos nálam nem hiszem, hogy nagyon működne. A múlt nyáron pl. a légköri aszály miatt augusztus 20-is kb. semmi sem termett, a talaj is csontszáraz volt. Ha nem gondolkodnék a továbbálláson, akkor kellene kerti tó a pára miatt, a föld alá 12 m3-es víztároló, s csepegtetős öntözés a kiszámítható terméshez. Arra számítok, hogy minden fokozatosan tovább szárazodik. Ja, meg takarás is kellene minden fölé vagy fák.
Igyekszem mindent mulcsozni, de sajnos nem keletkezik a kertben elég nyesedék.
Én szalmát szoktam venni. A hátránya, hogy a csigák is szeretik, plusz a bomlás elején elvonja a nitrogént. Granulált tyúxar megy alá.
 
Arra nem gondoltatok még, hogy a zöld ökosivataggyártó szoszédoktól elkunyeráljátok a fűnyesedéket? Az ilyen típusú kertész zsákban viteti el hulladékként a levágott füvet... 🙂
Sajnos pont ilyen a feleségem. :-( No, nem aki elkunyerálja, hanem aki elviteti. :-( Még az a szerencse, hogy legalább a lányomnak több esze van. Ő igyekszik mindent úgy csinálni, ahogy kell, ahogy Ti is csináljátok.
 
Arra nem gondoltatok még, hogy a zöld ökosivataggyártó szoszédoktól elkunyeráljátok a fűnyesedéket? Az ilyen típusú kertész zsákban viteti el hulladékként a levágott füvet... 🙂
Dehogynem. Az egyik közvetlen szomszédtól régen kaptam néhányszor levágott füvet. Úgy tűnt, ő is örült, hogy nem kell vele semmit csinálnia, csak átadja a kerítésen a fűnyíró gyűjtődobozát. Aztán egyszer csak abbamaradt a dolog. Ha beszélünk, néha felvetem, hogy "vevő" vagyok bármilyen zöldhulladékra. Megígéri, hogy majd szól, de nem teszi már évek óta. Nem tudom, mit csinál a fűnyesedékkel. Valószínűleg összegyűjti, és télen elégeti (borzasztó büdös füstöt ereget a kéménye). Ilyen emberek vannak, sajnos.
Próbálkoztam azzal is, hogy a házak elé kitett zsákokból elhozok néhányat. Mit mondjak, hamar feladtam a projectet. Volt azokban sok minden más is: szemét, kutyaürülék, szakadt ruha stb. Az egyik zsákban valamilyen olajos folyadékkal volt leöntve a fű.
 
Így lehet hatékonyan tápanyagmentesíteni a talajt :) Sokan csinálják, nem tudom, miért. Valamilyen régi szokás lehet. Olyan, mint az avarégetés.
Szerintem nem korszakhoz köthető, inkább egyéni mentalitáshoz. Édesanyám már 50-60 éve is "biogazdálkodást" folytatott, amikor még a környezetvédelemről szó sem esett, csak az ötéves terv teljesítése volt a cél, minél több műtrágya felhasználásával. Abban az időben, mi itthontenyésztett csirkét, libát, nyulat, röfit és zöldségeket ettünk, amelyek semmilyen tápszert vagy műtrágyát nem láttak. ... és mindezt itt Pesten csinálta, olyan gyermekkori háttérrel, és tapasztalattal, ami egy 5m2-es virágoskertből táplálkozott, Kispesten... Nem volt se szakkönyv, se internet, se kapcsolat, ahonnét a tudást megszerezhette volna, csak a józan esze volt meg.
Ma, ugyan itt, tilos bármilyen állatot tartani, a qtya és a macska kivételével. A szomszádaink madarakat tartottak, de elüldözték őket, valami tanyára... :(
A másik véglet a nejem, aki vidékről származik, és ott az a divat, hogy a kertben nem lehet egy szál fű sem. Az egész kert fel van gereblyézve! Szó szerint, a puszta földet gerebgyézik! Nooormális??? Normális.jpg
Amikor először megláttam (sok-sok éve), a szavam elállt... :eek:
 
Utoljára módosított:
A másik véglet a nejem, aki vidékről származik, és ott az a divat, hogy a kertben nem lehet egy szál fű sem. Az egész kert fel van gereblyézve!
Ez meg a lusta képmutató vidék. Azért gereblyézik fel a semmit, hogy nehogy megszóljon a szomszéd a gaz végett. A szorgos vidék esetében gaz nincs, viszont minden négyzetméteren kultúrnövény pöffeszkedik. A kukorica töve közt bab, vagy tök takarja a talajt, hogy ne száradjon ki.
 
A másik véglet a nejem, aki vidékről származik, és ott az a divat, hogy a kertben nem lehet egy szál fű sem. Az egész kert fel van gereblyézve! Szó szerint, a puszta földet gerebgyézik! Nooormális???
Amikor először megláttam (sok-sok éve), a szavam elállt... :eek:
Gondolom, azért teszik, mert a csupasz föld rendezettebbnek tűnik. Még a jobbik eset, ha gereblyével csinálják, nem gyomirtóval. Régen úgy művelték a kerteket, hogy nem hallottak talajerózióról vagy mulcsozásról. Azóta sokat változott a világ, de erről nem mindenki vesz tudomást.
Ez meg a lusta képmutató vidék. Azért gereblyézik fel a semmit, hogy nehogy megszóljon a szomszéd a gaz végett. A szorgos vidék esetében gaz nincs, viszont minden négyzetméteren kultúrnövény pöffeszkedik. A kukorica töve közt bab, vagy tök takarja a talajt, hogy ne száradjon ki.
Létezik még ilyen valahol tömegesen (nem csak egy-egy portán)? Én többnyire csak elhanyagolt, tönkrement, gazos kerteket láttam. Az ápolt udvarokban is általában az általános pázsit+tuja kombináció uralkodik, esetleg valamilyen egyéb dísznövénnyel elegyítve. Veteményest és szép kertet nem nagyon láttam vidéken sem. Biztos vannak kivételek, azért kérdeztem, hogy hol lehet ilyet találni. Merre van szorgos vidék?
 
Gondolom, azért teszik, mert a csupasz föld rendezettebbnek tűnik. Még a jobbik eset, ha gereblyével csinálják, nem gyomirtóval. Régen úgy művelték a kerteket, hogy nem hallottak talajerózióról vagy mulcsozásról. Azóta sokat változott a világ, de erről nem mindenki vesz tudomást.

Létezik még ilyen valahol tömegesen (nem csak egy-egy portán)? Én többnyire csak elhanyagolt, tönkrement, gazos kerteket láttam. Az ápolt udvarokban is általában az általános pázsit+tuja kombináció uralkodik, esetleg valamilyen egyéb dísznövénnyel elegyítve. Veteményest és szép kertet nem nagyon láttam vidéken sem. Biztos vannak kivételek, azért kérdeztem, hogy hol lehet ilyet találni. Merre van szorgos vidék?
Lehet, hogy csak gyermekkori emlék. Bár apósom szomszédja megegyezéses alapon művelésbe vette a szomszédjai kertjét is. Ott egy fűszál sincs, mindenütt kultúrnövény van. Érdekes kontrasztot ad a következő szomszéd(betelepült német nyugdíjas) agyonlocsolt pázsitja és a falu rendőrének gondozatlan, kaszát 15 éve nem látott kertjével. Kelet-Magyarország.
Mondjuk a Balatonfelvidéken van 1-2 sváb falu, ahol még nem domborodik annyira a turizmus. Ott látni 1-1 ilyen füvetlen, utcafronti árkot (is) tisztára gereblyéző utcaközösséget. Javarészt idősebbek, és aki bírja, annak patent veteményese is van, virágoskert helyett is katonás sorokban állnak a szebbnél szebb zöldségfélék. Csak tudnám hogy csinálják... 🙂
Szerk. : Megjegyzem, az én kertem sem patika. Az idén szép a borsó, meg a hagymák, a répa elmegy, a petrezsezsem nem kelt ki, a sóska úgy tűnik, hogy a másodvetésből sem kelt ki, a paradicsom hajt, persze a poloskák sem jöttek még... Meglátjuk. Csakazértsempermetezekrovarirtót...
 
Utoljára módosított:
Szerintem nem korszakhoz köthető, inkább egyéni mentalitáshoz.
Mindig vannak kivétel emberek, de azért a korszak is meghatározó. Volt egy idő, mikor hatalmas vívmány volt pl. a traktorral szántás. Akik abba nőttek bele, most is azt alkalmaznák. Rovarirtó stb. detto.
A szorgos vidék esetében gaz nincs, viszont minden négyzetméteren kultúrnövény pöffeszkedik.
Csodálom az ilyen kerteket. Azért tegyük hozzá, hogy régen annak a híve voltam, hogy minek virág, mikor a paprika virágja is szép, de rájöttem, hogy a virágokkal mennyire jót teszek az élővilágnak. Mondjuk többnyire igénytelen virágaim vannak. Van is, ami extrán jó, pl. a büdöske gyökere taszítja a fonálférgeket, a virágja szaga meg kicsit a kártevőket.
Régen úgy művelték a kerteket, hogy nem hallottak talajerózióról vagy mulcsozásról.
Nehéz is édesapám meggyőzni arról, hogy miért nem jó a rotakapa nálam. Végre helyenkén látok termőréteget a homokon. Van, ahol szinte alig látszik, van, ahol 20 centi. A rotakapa pillanatok alatt elrontaná. Ő még abban él, hogy felhozza a termőképes réteget, pedig valójában kitolsz a baktériumokkal, meg valójában ugyanazt a földet forgatod...
Az ápolt udvarokban is általában az általános pázsit+tuja kombináció
Legjobb ökosivatag. A tuja ráadásul többnyire beteg lesz, a pázsitra meg az összes víz sem elég. Be is tiltanám a fű locsolását.
Merre van szorgos vidék?
Néha látni. Tőlem 400 méterre pl. mindig megcsodáltam, hogy milyen szépen rendezett a kert. Semmi gaz, szép ágyások.

Csak tudnám hogy csinálják...
Szorgalom. Nem tolják el az időt halakkal. :D :D :D
Megjegyzem, az én kertem sem patika.
Az enyém igen, amikor épp vaksötét van. :D
Csakazértsempermetezekrovarirtót...
Tegnapelőtt kiszórtam bizonyos célterületekre neemazalt. Idei első permet. Gombavédelemre hamarosan jön az amazon baktérium, illetve a gyapottokok ellen a Dipel.
 
Azt valaki amúgy elmondaná, hogy lehet eperdzsemet csinálni? (Nem tudom mennyi az a mennyiség, amit nem eszik meg az ember egyből.)
- Összekockázod az epreket (ezeket a piciket felezheted vagy akár egyben is hagyhatod)
-adsz hozzá 100g eprenként 20g cukrot (ezzel az én izlésemnek túl édes lesz, de a gyerek-izlésböl kiindulva jó kiindulópont lehet nektek)
-egy csipetke sót is szórsz hozzá
És fözöd 5-10 percig (minél kisebb és érettebb az eper, annál kevesebb ideig).

Ha olyan állagúra szeretnéd, mint a bolti, akkor tegyél bele valamilyen zselésitö anyagot (zselatin, pektin, agar-agar, xanthan).

Ha kisérletezö kedvedben vagy, keverhetsz hozzá vaniliát, konyakot, egyéb bogyós gyümölcsöt, levendulát, vagy helyettesitheted a cukrot mézzel (ekkor mézet ne fözd túl sokáig). Van aki bazsalikummal bolonditja meg...
Ha nem olyan intenziv az eper ize, akkor jot tesz neki egy kevés citromlé/limelé/narancslé vagy barmi savanyú gyümölcs.

Én pont ma csináltam pohárdesszerthez max. 200g eperböl.
IMG_20230602_224335.jpg

Én hütöben szoktam tárolni, és legeskegkésöbb három hét múlva elfogyasztom. Mindenhez jó: naturjoghurtba, kenyérre/kalácsra, müzlibe, shakehez...
Ha el szeretnéd rakni télire, akkor a cukor sokszorosa kell majd, és jóval tovább kell föznöd.
 
Back
Oldal tetejére