Fontos Az akvakertészet alapjai

[dklaci]

Sziasztok!

Egy ideje már olvasom a fórumot, és én is végigböngésztem az oktatóanyagok nagy részét, amit ezúton is köszönök, hogy itt elérhető egy helyen.
Ugyanakkor az lenne a meglátásom, hogy lehetne készíteni egy nagyon részletes, szépen illusztrált könyvet a növényes akvarisztikáról. Ha jól tudom, nem igazán van ilyen jellegű könyv, nemhogy magyarul, de még talán a nemzetközi szakirodalomban sem (de javítsatok ki, ha tévedek - és kérlek írjátok meg, melyek azok a könyvek, amelyek részletesen foglalkoznak mindennel és nem japán vagy kínai nyelven van ).
Nagyon jó lernne az elmúlt pár évtized tapasztalatait változásait igényesen és gyakorlatiasan összefoglalni.

 

[elektrorudi]

Sziasztok!

- és kérlek írjátok meg, melyek azok a könyvek, amelyek részletesen foglalkoznak mindennel és nem japán vagy kínai nyelven van ).

Létezik ilyen könyv, amiben minden kérdés és minden válasz benne van. Külön fejezet foglalkozik az Akvakertészek ügyes-bajos dolgaival, minden létező kérdésével, és azok megoldásával.
A címe: Galaxis Utikalauz.

 

[dhorvath]

Sziasztok!

Egy ideje már olvasom a fórumot, és én is végigböngésztem az oktatóanyagok nagy részét, amit ezúton is köszönök, hogy itt elérhető egy helyen.
Ugyanakkor az lenne a meglátásom, hogy lehetne készíteni egy nagyon részletes, szépen illusztrált könyvet a növényes akvarisztikáról. Ha jól tudom, nem igazán van ilyen jellegű könyv, nemhogy magyarul, de még talán a nemzetközi szakirodalomban sem (de javítsatok ki, ha tévedek - és kérlek írjátok meg, melyek azok a könyvek, amelyek részletesen foglalkoznak mindennel és nem japán vagy kínai nyelven van ).
Nagyon jó lernne az elmúlt pár évtized tapasztalatait változásait igényesen és gyakorlatiasan összefoglalni.

Ha van ilyen könyv, akkor tuti német nyelvű lesz.

 

[Deleted member 4326]

Sziasztok!

Egy ideje már olvasom a fórumot, és én is végigböngésztem az oktatóanyagok nagy részét, amit ezúton is köszönök, hogy itt elérhető egy helyen.
Ugyanakkor az lenne a meglátásom, hogy lehetne készíteni egy nagyon részletes, szépen illusztrált könyvet a növényes akvarisztikáról. Ha jól tudom, nem igazán van ilyen jellegű könyv, nemhogy magyarul, de még talán a nemzetközi szakirodalomban sem (de javítsatok ki, ha tévedek - és kérlek írjátok meg, melyek azok a könyvek, amelyek részletesen foglalkoznak mindennel és nem japán vagy kínai nyelven van ).
Nagyon jó lernne az elmúlt pár évtized tapasztalatait változásait igényesen és gyakorlatiasan összefoglalni.

Manapság, az internet korában már nem igazán éri meg könyvet kiadni egy ilyen témában. Szerintem ha lenne értelme, már rég lenne könyv.

 

[dklaci]

Manapság, az internet korában már nem igazán éri meg könyvet kiadni egy ilyen témában. Szerintem ha lenne értelme, már rég lenne könyv.

Igen, igazad van, hogy a neten mindent meg lehet taláni. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy amikor egy-egy fontos információra ráleltem, és nem jegyzeztem meg, nehezen találtam vissza a forráshoz. Pl. kb. vagy 4-szer meg kellett néznem, hogy low-tech akváriumokhoz a led világításnak kb. 40 lm/liter javasolt.
Ezen a fórumon nagyon sok gyakorlati tudás és tapasztalat van, amit lehetne összegezni.
De a legnagyobb problémám, hogy kifejezetten nem szeretek hosszabb anyagokat olvasni monitor előtt. Ezzel nem tudom, hányan vannak így.
Könyveket mindig is jobban szerettem lapozgatni, meg néha beleolvasgatok a jelenlegi akvarisztikai könyvekbe, és néha azt érzem, nagyon idejét múlt dolgokat írnak.
Azt viszont én is nehéz ügynek látom, hogy egy könyvbe legyen minden sűrítve, mivel túl nagy a téma, de azért jó lenne, ha lenne ilyen. Én biztos, hogy vevő lennék rá!

Létezik ilyen könyv, amiben minden kérdés és minden válasz benne van. Külön fejezet foglalkozik az Akvakertészek ügyes-bajos dolgaival, minden létező kérdésével, és azok megoldásával.
A címe: Galaxis Utikalauz.

Igen, ezt el is felejtettem!

 

[dhorvath]

Manapság, az internet korában már nem igazán éri meg könyvet kiadni egy ilyen témában. Szerintem ha lenne értelme, már rég lenne könyv.

Szerintem az internet térnyerése egy összefoglaló mű szükségességén nem változtat. Egy-egy kérdés megválaszolására teljesen megfelel egy 10 perces youtube videó, az összefüggések megismerésére és átlátására viszont nem ártana egy kiadvány (akár papíron, akár elektronikusan terjesztve), ami mindent egy kalap alá vesz.

Pl. kb. vagy 4-szer meg kellett néznem, hogy low-tech akváriumokhoz a led világításnak kb. 40 lm/liter javasolt.

Pontosan erre gondolok, az internetes forrás valszeg említést sem tett arról, hogy a fotoszintetizáláshoz hasznos fény intezitásnak a lumenhez vajmi kevés köze van.

 

[Deleted member 4326]

Azt viszont én is nehéz ügynek látom, hogy egy könyvbe legyen minden sűrítve, mivel túl nagy a téma, de azért jó lenne, ha lenne ilyen. Én biztos, hogy vevő lennék rá!

Az a baj, hogy a legtöbben, egy enciklopédiát szeretnének 2e ft-ért. Mert hát többet minek adna ki, hát ott az internet. Ezt konkrétan így mondta egyszer valaki, hogy ha MINDEN ott van benne, talán kiad pár ezer ft-ot. Mikor egy tényleg igényes könyv összerakása szerintem milliós nagyságrend, ha meg még enciklopédia-szerű is, pláne. Szép dolog lenne a könyv, de anyagi csőd.

Igen, igazad van, hogy a neten mindent meg lehet taláni. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy amikor egy-egy fontos információra ráleltem, és nem jegyzeztem meg, nehezen találtam vissza a forráshoz. Pl. kb. vagy 4-szer meg kellett néznem, hogy low-tech akváriumokhoz a led világításnak kb. 40 lm/liter javasolt.

Igen, ezzel kezdetben nem is értettem egyet( az én csoportomból terjedt el ez az infó), mert LED-ből, mivel csak lefelé világít, és jobb az energiahasznosítása, kevesebb is elég kéne, hogy legyen, de a mai trendek már nem az eredeti koncepción alapszanak, ahogy pár éve indult a stílus nagyobb mértékű terjedése. Jelenleg inkább egy mid-techre hajazó dologként működik a "low-tech". (sőt, sokan "low-techben" már 70 lm/l-ig is elmentek)

Egy-egy kérdés megválaszolására teljesen megfelel egy 10 perces youtube videó, az összefüggések megismerésére és átlátására viszont nem ártana egy kiadvány (akár papíron, akár elektronikusan terjesztve), ami mindent egy kalap alá vesz.

Bennem felmerül a kérdés, hogy a hobbisták hány %-a akarja átlátni a folyamatokat, és hány akar kész megoldásokat, erőfeszítés nélkül? Ne csak a fórumban gondolkozz, mert itt a minta nem reprezentatív, és az egész hobbihoz képest kevesen vagyunk.

 

[dhorvath]

Bennem felmerül a kérdés, hogy a hobbisták hány %-a akarja átlátni a folyamatokat, és hány akar kész megoldásokat, erőfeszítés nélkül? Ne csak a fórumban gondolkozz, mert itt a minta nem reprezentatív, és az egész hobbihoz képest kevesen vagyunk.

Szerintem az emberek 100%-a teljes körű információt akar, amivel nincsenek félrevezetve.

 

[Deleted member 4326]

Szerintem az emberek 100%-a teljes körű információt akar, amivel nincsenek félrevezetve.

Igen, de ha a legtöbb ember választhatna mondjuk két tanfolyam között, például "a szerves anyag lebomlás és a nitrifikáció elmélete, a baktériumok igényei", és az "ilyen szűrőt vegyél, akkor nem lesz gondod" között, a legtöbb ember melyiket választaná?

 

[Meskó]

Szerintem az emberek 100%-a teljes körű információt akar, amivel nincsenek félrevezetve.

Olyan nem létezik. Léteznek megoldások, amik beváltak a nagy többségnél, de mindig akad kivétel, ezért nem lehet egy teljesen átfogó, teljesen megbízható könyvet kiadni a témában. Iránymutatásnak jó, jól mutatna a polcon, de valószínűleg mindenkinek van egy saját, egyedi módszere arra, hogy mitől algamentes, jól működő a saját akváriuma. Van, aki milliliter pontossággal adagolja napra lebontva a tápot, 100 ezreket költött már tesztekre, hogy ki tudja számolni pontosan mennyi kell, és mégis ellepi az alga, van, aki hetente egyszer belelocsol 2-3 pumpányi mennyiséget, ahol még a két nyomás se mindig egyforma, és gyönyörűen nőnek a növényei, alga nélkül. Ez a hobbi azt hiszem inkább a tapasztalatról szól, mintsem kőbe vésett útmutatásról.

 

[Deleted member 4326]

Olyan nem létezik. Léteznek megoldások, amik beváltak a nagy többségnél, de mindig akad kivétel, ezért nem lehet egy teljesen átfogó, teljesen megbízható könyvet kiadni a témában. Iránymutatásnak jó, jól mutatna a polcon, de valószínűleg mindenkinek van egy saját, egyedi módszere arra, hogy mitől algamentes, jól működő a saját akváriuma. Van, aki milliliter pontossággal adagolja napra lebontva a tápot, 100 ezreket költött már tesztekre, hogy ki tudja számolni pontosan mennyi kell, és mégis ellepi az alga, van, aki hetente egyszer belelocsol 2-3 pumpányi mennyiséget, ahol még a két nyomás se mindig egyforma, és gyönyörűen nőnek a növényei, alga nélkül. Ez a hobbi azt hiszem inkább a tapasztalatról szól, mintsem kőbe vésett útmutatásról.

A módszerek változnak, de az a közeg, rendszer, amiben az egész zajlik nagyjából azonos. Az elveket, folyamatokat megértve van lehetőség, hogy átlássuk, mi miért működik, és valami miért nem.

Arra, gondolok, hogy pl. az EI elmélet azt mondja, hogy adj eleget a növényeknek mindenből, többet, mint amennyit megehetnek, és akkor nem lesz ebből kifolyólag algád. Az ADA elmélet meg inkább a visszafogottságra épít, a különböző tényezők közötti egyensúlyra és egymás kiegészítésére. Mindkettő működik, pedig látszólag ellent (kéne) mondanak egymásnak. A mögötte lévő tudomány ugyanaz, csak ismernünk kell hozzá azokat a folyamatokat, amik ezen elméletek mögött húzódnak.

Gyakori hiba a kezdőknél, hogy vegyítik a módszereket, csak légbőlkapott példa, az EI kezdeti tápozási javaslatát követi, de csak 30%-ot cserél hetente, mert azt mondták az elég. Vagy megveszi az erős fényt, jó szűrést, CO2-t de mondjuk úgy tápoz, mint ahogy egy halasba kell, hetente 1x, csak mikroelemeket.
Ez általában úgy jön össze, hogy 3-4-5 helyen is megkérdezi ugyanazt, vagy egyik embertől a tápozást, másiktól a fényt, és így tovább. Ezekből az esetek 90%-ában egy algás akvárium lesz csak.

Tehát amit mondani akartam, szerintem olyan nincs, hogy 100% teljes körű infó. Melyik módszert írjuk le? Ha leírjuk az ADA tápozást és az EI-t is, csak összezavarjuk a kezdőt. Az elméletek mögötti alapelveket kell megértetni, az pedig elég bonyolult.

Egyetlen egy módszert viszont tényleg le lehet írni jól, pl,. az ADA rendszert. De az nem 100% teljes körű infó.

@Meskó Most nem csak a te gondolataidra reagáltam, hanem az előzőekre is

 

[dhorvath]

Olyan nem létezik. Léteznek megoldások, amik beváltak a nagy többségnél, de mindig akad kivétel, ezért nem lehet egy teljesen átfogó, teljesen megbízható könyvet kiadni a témában. Iránymutatásnak jó, jól mutatna a polcon, de valószínűleg mindenkinek van egy saját, egyedi módszere arra, hogy mitől algamentes, jól működő a saját akváriuma. Van, aki milliliter pontossággal adagolja napra lebontva a tápot, 100 ezreket költött már tesztekre, hogy ki tudja számolni pontosan mennyi kell, és mégis ellepi az alga, van, aki hetente egyszer belelocsol 2-3 pumpányi mennyiséget, ahol még a két nyomás se mindig egyforma, és gyönyörűen nőnek a növényei, alga nélkül. Ez a hobbi azt hiszem inkább a tapasztalatról szól, mintsem kőbe vésett útmutatásról.

Egyáltalán nem erre gondoltam, hanem az olyasféle dezinformációra, mint a lumen/liter.

 

[dhorvath]

Gyakori hiba a kezdőknél, hogy vegyítik a módszereket, csak légbőlkapott példa, az EI kezdeti tápozási javaslatát követi, de csak 30%-ot cserél hetente, mert azt mondták az elég. Vagy megveszi az erős fényt, jó szűrést, CO2-t de mondjuk úgy tápoz, mint ahogy egy halasba kell, hetente 1x, csak mikroelemeket.
Ez általában úgy jön össze, hogy 3-4-5 helyen is megkérdezi ugyanazt, vagy egyik embertől a tápozást, másiktól a fényt, és így tovább. Ezekből az esetek 90%-ában egy algás akvárium lesz csak.

És ezért kell egy olyan forrás, ahonnan mindent nézhet egyszerre.

 

[tsokee]

Egyáltalán nem erre gondoltam, hanem az olyasféle dezinformációra, mint a lumen/liter.

A lumen/liternek pont annyi informacio erteke van mint a watt/gallonnak. Ha ma eleg nagy akkor valoszinuleg eleget fog tartalmazni a novenyek altal felhasznalhato spektrumokbol is. En szeretem az ilyesmiket, pont azert, mert nem rettenti el a kezdoket sem. Mind a watt mind a lumen egy atlagember szamara konnyen elerheto informacio.

 

[dhorvath]

A lumen/liternek pont annyi informacio erteke van mint a watt/gallonnak. Ha ma eleg nagy akkor valoszinuleg eleget fog tartalmazni a novenyek altal felhasznalhato spektrumokbol is. En szeretem az ilyesmiket, pont azert, mert nem rettenti el a kezdoket sem. Mind a watt mind a lumen egy atlagember szamara konnyen elerheto informacio.

Sajnos nem tartalmaz. Nálam egy papír szerint 30W 2550lm 6500K LED világítás van a nettó 40 literes akvárium felett, amiben 22 centi a vízoszlop, tehát a veszteség minimális, és az Eleocharis éppen hogy csak jobban, a Monte Carlo meg egyáltalán nem nő jobban, mint a 15W T8 alatt. Sajnos a lumennek annyi köze van a fotoszintézishez, mint pótkeréknek a forgatónyomatékhoz.

 

[Deleted member 4326]

Sajnos nem tartalmaz. Nálam egy papír szerint 30W 2550lm 6500K LED világítás van a nettó 40 literes akvárium felett, amiben 22 centi a vízoszlop, tehát a veszteség minimális, és az Eleocharis éppen hogy csak jobban, a Monte Carlo meg egyáltalán nem nő jobban, mint a 15W T8 alatt. Sajnos a lumennek annyi köze van a fotoszintézishez, mint pótkeréknek a forgatónyomatékhoz.

Ennyi infó alapján ez lehet tápozási hiba is. Kizárni úgy lehetne, ha fölé raknál megfelelő erősségű jó minőségű 6500K fénycsövet, mert azok köztudottan jók pirosban és kékben. Szóval ha fénycsővel jól nőne, LED-del nem, akkor lehet kijelenteni, hogy a LED rossz spektruma miatt van.

Abban egyetértek, hogy a lm/l nem elég infó, csak jó spektrum esetén.

 

[Deleted member 4326]

A lumen/liternek pont annyi informacio erteke van mint a watt/gallonnak.

A lumen / liter jobb, mert a lumen egy univerzális fényerősség érték, a watt meg csak a felvett áramot jelenti. Ami változhat ugyanolyan lumen értéknél is a különböző típusú világítások esetén.

 

[dhorvath]

A lumen / liter jobb, mert a lumen egy univerzális fényerősség érték, a watt meg csak a felvett áramot jelenti. Ami változhat ugyanolyan lumen értéknél is a különböző típusú világítások esetén.

Ez szerintem nem így megy. Nem lehet kimondani hogy egyik jobb a másiknál, mikor mindkettő téves, főleg mikor egy sokkal precízebb megoldás már adott, avagy adják meg PAR-ban!

 

[Deleted member 4326]

Ez szerintem nem így megy. Nem lehet kimondani hogy egyik jobb a másiknál, mikor mindkettő téves, főleg mikor egy sokkal precízebb megoldás már adott, avagy adják meg PAR-ban!

Te mit értesz precízebb megoldás alatt PAR-ral? Rákerestem a definíciókra, és mind úgy adja meg, hogy fotoszintetikusan aktív sugárzás, ami 400-700 nm-ig tart. Ez konkrétan a látható fény tartománya, semmi több.

Ha tényleg precízek akarunk lenni, akkor azt kéne kiszámolni, hogy a klorofill a számára a leadott fény mekkora %-a hasznosul.




Néhány fénycsőtípus spektrumképe:

 

[Deleted member 4326]

Ez szerintem nem így megy. Nem lehet kimondani hogy egyik jobb a másiknál, mikor mindkettő téves, főleg mikor egy sokkal precízebb megoldás már adott, avagy adják meg PAR-ban!

Amúgy a lumen hogy lehetne téves adat? Az egy nyers paraméter, egy fényforrás össze leadott fényét jelenti. Olyan, mint a tömeg, az van, és kész. Attól, hogy van még más is, amit számításba kell venni egy akvárium világításánál, nem teszi "rosszá".