Bevallom, saját hibámból 2 évig tévedésben éltem... Nem baj, most korrigálom. Egyetlen apró felszínességgel kezdődött minden. Elfogadtam egy részigasságot, kiragadtam a szövegkörnyezetéből egy kijelentést (ugye ismerős?), nem gondoltam bele és nem mentem utána a hátterének... Pedig pontosan tudom, hogy ez tipikus hiba. Amikor az EI-t magyarra fordítottam, valahogy megragadt bennem Tom Barr-nak az a mondata, hogy:
...és annyiban hagytam. Nem kellett volna. Utána kellett volna mennem, hogy pontosan mire gondol a "kemény víz alatt"? Megelőlegezem. Valahova 3-as GH körül várja. Tudjátok mennyi a magyar víz? Valahol 14-es GH körül van! Tudjátok mi a gáz? A túl magas GH gátolja a növény-növekedést. Ezért egészségügyi problémákat okoz és algásodáshoz vezet. Meg lehet úszni, és lehet pengeélen táncolni (van rá több példa) de egyelőre azt látom, hogy amióta lágyvízzel cserélek, még a nano-ban is elképesztő változások tapasztalhatóak, a CO2-vel kapcsolatos algásodás megszűnni látszik.
Tény: törekedjetek a 3-as GH tartására, úgy, hogy ez nem csak a köveitekből visszaoldódó kálciumból (Ca) jön, hanem magnéziumot (Mg) is tartalmaz. Ha normális az egyensúly, akkor sokkal jobb esélyekkel indultok egy algamentes akvárium fenntartásához.
Ime az axióma.
És most következzen egy komolyabb tudományos magyarázat, és a nemzetközi megfigyelések összefoglalója:
A probléma lényege, hogy a magyarországi szolgáltatók nem úgy gondolkodnak mint a világ (miért nem lep meg???). Megadják CaO-ban az összkeménységet. Mihez kezdjek ezzel? Semmire nem jó (át lehetne számolni, de még a vegyész professzor egyetemi kémiatanár atyám is percekig magyarázta mire nem értettem meg telefonon, hogy mi is a helyzet.)
Első megközelítésből induljunk ki tehát a vezetőképességből. A magyarországi csapvizek vezetőképessége általában 450-500 μS/cm. Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy 1'dH (1 keménységi fok) körülbelül 33uS/cm (mikrosiemens per centiméter) vezetõképességnek felel meg, ha egyéb kevésbé fontos szerepet játszó sómennyiséget elhanyagolunk. A vezetőképesség általában 480-550 között van (de Telki pl. 700). A budapesti 480-as átlagot figyelembe véve a TH (Total Hardness = összkeménység, ez a CaCO3 mg/literben kifejezett koncentrációja) 260-ra (a GH 14,5-re) jön ki. A TH azért került a képbe, mert Amano minden akváriumában ezt az értéket teszi közzé. A GH pedig azért, mert ezt lehet kereskedelmi forgalomban kapható tesztekkel mérni - mint teljes keménységet. (A GH a német keménységi fokban - nk-ban megadott - Gesamthärte azaz összkeménység.)
Második megközelítésből ez az eredmény nagyjából fedezi a kereskedelmi tesztekkel kimutatott eredményeinket. A csepptesztekkel valahová 14-16 környékére mértük egymástól függetlenül mindhárman (GA alapítók) a saját vizet. Én 14-et mérek itthon.
A magyarországi hivatalos vízadat-táblázatokban a keménységet tehát CaO-ban adják meg. Ahhoz, hogy a GH-t megkapjuk ezt az értéket kell majd 10-el osztani. A budapesti - vízművek által megadott átlag 144 (CaO-ban). Ez 14,4-es GH-nak felel meg (nagyjából ilyen értékeket mértünk többen a kereskedelmi tesztekkel). Ez 258 mg/l CaCO3 (TH) értéknek felel meg.
Amano leírta, hogy egyes vizet felkeményítő kövek használatakor akár 100 mg/l TH értéket is kapott. Konkrétan leírta, hogy:
Az általa több év alatt elkészített akváriumok tanulmányozása után látható, hogy a legtöbb akváriumnak 20-as a TH-ja. Van néhány eset amikor ez az érték 50 - köves akváriumokban. Nyilván a Ca miatt - a kövek eregetik be a meszet a vízbe. (Nem a Magnéziumot!)
A másik oldalon Tom Barr arról beszél, hogy "nem baj ha kemény a víz". Példának azt írja, hogy az általa igen lágynak tartott csapvizet 3-as GH-ra (54-es TH-ra) emeli. Azt írja, hogy a kemény vízben is (5-10 GH = 90-180 TH) is lehet sikerrel dolgozni, de a felső határnál nyilván extrém esetre gondolhat. Ez alátámasztani látszik Amano TH 100-as határát.
A következtetés: nálunk extrém magas az összkeménység. Az ideális 20-50 szinthez képest mindenképpen 200-250 TH körüli - extrém magas értékekkel dolgozunk. Közelíteni kell a nemzetközi - jó eredményeket felmutató akváriumok - szintjéhez. A maximum csapvíz-ozmóvíz keverési arány kb. 1 a 2-höz! Az első teszteket max 1/4 aránnyal érdemes elkezdeni de ajánlom az 1/6 aránynál betartását!
Az 1/6-nál kisebb arányt első körben azért nem javasolok, mert a CO2 beoldású akváriumokban a lágy víz miatt a víz pH-ja a CO2 hatására alacsony KH-nál olyan mértékben csökkenhet, hogy az káros lehet a halakra.
A növények átállásának megkönnyítése érdekében a célarány elérését lassan - 1-2 hét alatt végezzük el, és utána több hét átállási időt adunk az eredmények figyelésére. Egyéb paramétereken nem változtatunk. Tény, hogy ha hosszú ideig csapvízzel cseréltük a vizet, hiába kezdünk el RO-val cserélni, a keménységet hosszú ideig nem tudjuk majd 6-os GH (107-es TH) alá vinni. Ezért is fontos, hogy ha csapvízzel cserélt akival térünk át a lágyításra, akkor kezdetben full RO-val végezzük a cseréket (és ne feledjük, hogy a Ca-ban gazdag kövek kibocsátása önmagában is 6-ra emeli a GH-t, miközben akár Mg hiány is felléphet!).
Amano legtöbb akváriumában 20-as a TH azaz 1,1-es a GH. Két ellesett munkafotó az ADA galériából:
Barr szerint ez túl alacsony, ennél több Ca és Mg kell a növényeknek. Ha a Barr féle 3-as GH (54-es TH vagy 30-as CaO keménység), akkor nyilvánvalóan RO vízzel kell higítanunk a csapvizet. A számítások alátámasztják azt, amit gondoltam korábban, kb. 1 az 5 vagy 1 a 6 arányban kell keverni. Tehát 10 liter RO-hoz 2 liter csapvíz, vagy picit kevesebb.
Végül egy félrevezető táblázat a Wikipédiából:
Azért félrevezető, mert szemantikai kérdést csinál a kemény vízből, nem akvarisztikai szemmel, hanem sztenderdizáló szemmel nézi, nem a világ minden tájáról beérkező tapasztalatokat veszi figyelembe, hanem más szempontok alapján kategorizál. Ha ezt a táblázatot és a saját következtetéseinket néznénk, akkor azt kellene kijelenteni, hogy a növények csakis lágy vízben érzik jól magukat, már az "enyhén lágy - slightly hard" víz sem megfelelő. De a nagy akvaristák ezt már messze kemény víznek hívják. Még a vita elkezdése előtt azt javasolom, hogy szakadjunk le a szemantikai kérdésekről. (Emlékeztek még a hozzászólás első bekezdésére - és hogy hogyan vezetett ez meg engem?) Nézzük a számokat inkább...
Itt tartunk most, egészen biztos vagyok benne, hogy fantasztikus növekedési eredményeket és növény-egészség javulást fogtok sokan tapasztalni, ha áttértek az RO-val történő vízcserékre.
Mielőtt beindul a fölösleges vita: ez is kb. olyan lenne mint a "gyenge szűrés kontra elrős szűrés" parttalan észosztás. Igen, lehet extra kemény magyar vízben is jó akikat csinálni. Többeknek sikerült (no nem a nano). Ha innen nézzük akkor alapvetően nincs szükség RO-ra. Viszont: mozgástér, mozgástér és harmadszor is mozgástér. A siker tuti receptje... Kezdőknek is! Ha megtehetjük, hogy megadjuk a növényeinknek azt, ami ideális, akkor tegyük meg. Ha anyagi okokból nem tehetjük, akkor lehet próbálkozni a kemény csapvízzel, de ha pl. megoldottuk a CO2-t és mégis CO2-vel kapcsolatos algát látunk, akkor a lehet akár szűrés, akár túl kemény víz is... Vagy bármi. Viszlát az algásodás topicban. :twisted:
Végül ne feledjük a GH és KH összefüggéseit. A KH a víz pufferkapacitását jelzi (a savak semlegesítési képességét) - és ezáltal a hirtelen PH változásokra adott reakcióját. Általánosságban elmondható, hogy egy 2-3 vagy efölött mért KH érték stabil vizet jelez. (Ne feledjük, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható tesztek nem a KH-t, hanem az alkalinitást mérik, ez két különböző dolog, de erről máskor.)
ÖSSZEFOGLALOM:
A nemzetközi tapasztalatok alapján a növények számára ideális növekedési szint valahol a 3-as GH (50-es CaCO3-ban mért Total Hardness - TH) körül van, esetleg picit alatta! Mint minden, ez sincs kőbe vésve, de aki teheti próbálja tartani a 3- de max 6-os GH értéket. A 6 már kemény víznek számít nemzetközi növényes szinten.
Én szóltam...
KEMÉNY A VÍZ?
Tökéletes, nem kell szódabikarbónát vagy GH emelőt adni az akváriumhoz.
...és annyiban hagytam. Nem kellett volna. Utána kellett volna mennem, hogy pontosan mire gondol a "kemény víz alatt"? Megelőlegezem. Valahova 3-as GH körül várja. Tudjátok mennyi a magyar víz? Valahol 14-es GH körül van! Tudjátok mi a gáz? A túl magas GH gátolja a növény-növekedést. Ezért egészségügyi problémákat okoz és algásodáshoz vezet. Meg lehet úszni, és lehet pengeélen táncolni (van rá több példa) de egyelőre azt látom, hogy amióta lágyvízzel cserélek, még a nano-ban is elképesztő változások tapasztalhatóak, a CO2-vel kapcsolatos algásodás megszűnni látszik.
Tény: törekedjetek a 3-as GH tartására, úgy, hogy ez nem csak a köveitekből visszaoldódó kálciumból (Ca) jön, hanem magnéziumot (Mg) is tartalmaz. Ha normális az egyensúly, akkor sokkal jobb esélyekkel indultok egy algamentes akvárium fenntartásához.
Ime az axióma.
És most következzen egy komolyabb tudományos magyarázat, és a nemzetközi megfigyelések összefoglalója:
A probléma lényege, hogy a magyarországi szolgáltatók nem úgy gondolkodnak mint a világ (miért nem lep meg???). Megadják CaO-ban az összkeménységet. Mihez kezdjek ezzel? Semmire nem jó (át lehetne számolni, de még a vegyész professzor egyetemi kémiatanár atyám is percekig magyarázta mire nem értettem meg telefonon, hogy mi is a helyzet.)
Első megközelítésből induljunk ki tehát a vezetőképességből. A magyarországi csapvizek vezetőképessége általában 450-500 μS/cm. Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy 1'dH (1 keménységi fok) körülbelül 33uS/cm (mikrosiemens per centiméter) vezetõképességnek felel meg, ha egyéb kevésbé fontos szerepet játszó sómennyiséget elhanyagolunk. A vezetőképesség általában 480-550 között van (de Telki pl. 700). A budapesti 480-as átlagot figyelembe véve a TH (Total Hardness = összkeménység, ez a CaCO3 mg/literben kifejezett koncentrációja) 260-ra (a GH 14,5-re) jön ki. A TH azért került a képbe, mert Amano minden akváriumában ezt az értéket teszi közzé. A GH pedig azért, mert ezt lehet kereskedelmi forgalomban kapható tesztekkel mérni - mint teljes keménységet. (A GH a német keménységi fokban - nk-ban megadott - Gesamthärte azaz összkeménység.)
Második megközelítésből ez az eredmény nagyjából fedezi a kereskedelmi tesztekkel kimutatott eredményeinket. A csepptesztekkel valahová 14-16 környékére mértük egymástól függetlenül mindhárman (GA alapítók) a saját vizet. Én 14-et mérek itthon.
A magyarországi hivatalos vízadat-táblázatokban a keménységet tehát CaO-ban adják meg. Ahhoz, hogy a GH-t megkapjuk ezt az értéket kell majd 10-el osztani. A budapesti - vízművek által megadott átlag 144 (CaO-ban). Ez 14,4-es GH-nak felel meg (nagyjából ilyen értékeket mértünk többen a kereskedelmi tesztekkel). Ez 258 mg/l CaCO3 (TH) értéknek felel meg.
Amano leírta, hogy egyes vizet felkeményítő kövek használatakor akár 100 mg/l TH értéket is kapott. Konkrétan leírta, hogy:
100 TH fölött nehéz a vizinövények nevelése.
Az általa több év alatt elkészített akváriumok tanulmányozása után látható, hogy a legtöbb akváriumnak 20-as a TH-ja. Van néhány eset amikor ez az érték 50 - köves akváriumokban. Nyilván a Ca miatt - a kövek eregetik be a meszet a vízbe. (Nem a Magnéziumot!)
A másik oldalon Tom Barr arról beszél, hogy "nem baj ha kemény a víz". Példának azt írja, hogy az általa igen lágynak tartott csapvizet 3-as GH-ra (54-es TH-ra) emeli. Azt írja, hogy a kemény vízben is (5-10 GH = 90-180 TH) is lehet sikerrel dolgozni, de a felső határnál nyilván extrém esetre gondolhat. Ez alátámasztani látszik Amano TH 100-as határát.
A következtetés: nálunk extrém magas az összkeménység. Az ideális 20-50 szinthez képest mindenképpen 200-250 TH körüli - extrém magas értékekkel dolgozunk. Közelíteni kell a nemzetközi - jó eredményeket felmutató akváriumok - szintjéhez. A maximum csapvíz-ozmóvíz keverési arány kb. 1 a 2-höz! Az első teszteket max 1/4 aránnyal érdemes elkezdeni de ajánlom az 1/6 aránynál betartását!
Az 1/6-nál kisebb arányt első körben azért nem javasolok, mert a CO2 beoldású akváriumokban a lágy víz miatt a víz pH-ja a CO2 hatására alacsony KH-nál olyan mértékben csökkenhet, hogy az káros lehet a halakra.
A növények átállásának megkönnyítése érdekében a célarány elérését lassan - 1-2 hét alatt végezzük el, és utána több hét átállási időt adunk az eredmények figyelésére. Egyéb paramétereken nem változtatunk. Tény, hogy ha hosszú ideig csapvízzel cseréltük a vizet, hiába kezdünk el RO-val cserélni, a keménységet hosszú ideig nem tudjuk majd 6-os GH (107-es TH) alá vinni. Ezért is fontos, hogy ha csapvízzel cserélt akival térünk át a lágyításra, akkor kezdetben full RO-val végezzük a cseréket (és ne feledjük, hogy a Ca-ban gazdag kövek kibocsátása önmagában is 6-ra emeli a GH-t, miközben akár Mg hiány is felléphet!).
Amano legtöbb akváriumában 20-as a TH azaz 1,1-es a GH. Két ellesett munkafotó az ADA galériából:
Barr szerint ez túl alacsony, ennél több Ca és Mg kell a növényeknek. Ha a Barr féle 3-as GH (54-es TH vagy 30-as CaO keménység), akkor nyilvánvalóan RO vízzel kell higítanunk a csapvizet. A számítások alátámasztják azt, amit gondoltam korábban, kb. 1 az 5 vagy 1 a 6 arányban kell keverni. Tehát 10 liter RO-hoz 2 liter csapvíz, vagy picit kevesebb.
Végül egy félrevezető táblázat a Wikipédiából:
Azért félrevezető, mert szemantikai kérdést csinál a kemény vízből, nem akvarisztikai szemmel, hanem sztenderdizáló szemmel nézi, nem a világ minden tájáról beérkező tapasztalatokat veszi figyelembe, hanem más szempontok alapján kategorizál. Ha ezt a táblázatot és a saját következtetéseinket néznénk, akkor azt kellene kijelenteni, hogy a növények csakis lágy vízben érzik jól magukat, már az "enyhén lágy - slightly hard" víz sem megfelelő. De a nagy akvaristák ezt már messze kemény víznek hívják. Még a vita elkezdése előtt azt javasolom, hogy szakadjunk le a szemantikai kérdésekről. (Emlékeztek még a hozzászólás első bekezdésére - és hogy hogyan vezetett ez meg engem?) Nézzük a számokat inkább...
Itt tartunk most, egészen biztos vagyok benne, hogy fantasztikus növekedési eredményeket és növény-egészség javulást fogtok sokan tapasztalni, ha áttértek az RO-val történő vízcserékre.
Mielőtt beindul a fölösleges vita: ez is kb. olyan lenne mint a "gyenge szűrés kontra elrős szűrés" parttalan észosztás. Igen, lehet extra kemény magyar vízben is jó akikat csinálni. Többeknek sikerült (no nem a nano). Ha innen nézzük akkor alapvetően nincs szükség RO-ra. Viszont: mozgástér, mozgástér és harmadszor is mozgástér. A siker tuti receptje... Kezdőknek is! Ha megtehetjük, hogy megadjuk a növényeinknek azt, ami ideális, akkor tegyük meg. Ha anyagi okokból nem tehetjük, akkor lehet próbálkozni a kemény csapvízzel, de ha pl. megoldottuk a CO2-t és mégis CO2-vel kapcsolatos algát látunk, akkor a lehet akár szűrés, akár túl kemény víz is... Vagy bármi. Viszlát az algásodás topicban. :twisted:
Végül ne feledjük a GH és KH összefüggéseit. A KH a víz pufferkapacitását jelzi (a savak semlegesítési képességét) - és ezáltal a hirtelen PH változásokra adott reakcióját. Általánosságban elmondható, hogy egy 2-3 vagy efölött mért KH érték stabil vizet jelez. (Ne feledjük, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható tesztek nem a KH-t, hanem az alkalinitást mérik, ez két különböző dolog, de erről máskor.)
ÖSSZEFOGLALOM:
A nemzetközi tapasztalatok alapján a növények számára ideális növekedési szint valahol a 3-as GH (50-es CaCO3-ban mért Total Hardness - TH) körül van, esetleg picit alatta! Mint minden, ez sincs kőbe vésve, de aki teheti próbálja tartani a 3- de max 6-os GH értéket. A 6 már kemény víznek számít nemzetközi növényes szinten.
Én szóltam...