Sziasztok!
Nézegetem már pár napja a fórumot de eddig még nem találtam meg a választ, talán tudtok segíteni. Igyekszem minden részletet leírni, hogy lássátok a teljes helyzetet.
Kevertágyas ioncserélő gyanta:
Halasbolti beszerzés, ahonnan itt a többségi is szerzi, ahogy olvastam. Visszavinni nekem macerás, mert nagy a táv, így csak lerendeltem a gyantát, és próbálom magam regenerálni.
A "Szag":
A gyantának volt egy jellegzetes műanyagos szaga kibontás után. Elkezdtem vele lágyítani a vizet, de 10 perc után már büdös lett tőle a víz. Nem a műanyagos szagra gondolok, ami a zacskóban fogadott, hanem lábszagos, enyhén beposhadt, száraz szagra. Ettől függetlenül a vizet lelágyította, de a szaga az egész lakásban érezhető volt. Pár litert a 80 literes akváriumba öntöttem, de még napok után is lehetett enyhén érezni ezt a szagot, így a többi víz is kukás lett. Házilag regeneráltam a gyantát, és amikor a NaOH-t megkapta az anioncserélő (világosabb apró szemcsés) ismét felütötte magát az a jellegzetes lábszag. Regenerálás utáni öblítéskor ez a szag eltűnt. Az általam regenerált gyantával lágyított víz szaga pedig "steril" tiszta volt. Nem az uszodás klórra gondolok, hanem olyan igazán tiszta, friss.
Munkahelyemen is van kevertágyas ioncserélő, de annál eddig még nem tapasztaltak efféle lábszag jellegű szagot.
Itt is volt róla említés, illetve másik fórumon olvastam, hogy a kevertágyas gyantás víznek állítólag van egy jellegzetes szaga, ami az élővilágra semmilyen hatással nincs, nyugodtan használható. Arra nem tértek ki, hogy az általam "steril"-nek nevezett szagra, vagy a büdös lábszagra gondoltak itt.
A kérdésem az lenne, hogy vajon mi az igazság? Melyik a normális szag? A lábszagos víz használható?
Mielőtt valaki vicceskedésből a harisnyára fogná, nem attól büdös, azt már leteszteltem.
Működési rendellenesség:
Többször sikerült sikeresen regenerálnom a gyantámat (5-7 alkalom). Tatabányai víz révén igen sok gyantát kell használnom, hisz GH23-as keménységi fokú a víz (továbbiakban is GH értékekben beszélek majd). A kimerült gyanta szét van választva anion és kationcserélőre, és víz alatt pihen a kiszáradástól óvva. Egy adag (hagyjuk, hány deci vagy gramm, ki van tesztelve) átlagosan 15 liter 0-1 keménységi fok közötti víz , továbbá ugyanezen gyanta a 15 liter legyártása után még további 10 liter 14-16-os víz gyártására képes, utána kimerül. Regeneráláskor 1 órát hagyom regenerálódni, utána kimosom. Volt hogy gyorsan mostam ki (1-3 perc), volt hogy lassan áztatva (5-10 perc). Csapvízben mosom ki a gyantát. Utána egyből harisnyázom, teszem a flakonomba, rá a szivattyút és indul az ioncserélés. A szivattyú van alul, és alulról árasztom el felfele és a flakon tetején csorog ki a víz, alacsony sebességen tartom a vízkörforgást és mindig figyelek arra, hogy a víz csak a gyantán át tudjon áramolni és egymás felett szorosan helyezem el a gyantát, hogy a víz mindenképp mindkét gyantán egymás után tudjon átfolyni. 1 óra alatt általában elkészíti az első adag vizet, utána még egy óra a második adag. Utána a gyantát a harisnyákból ismét a különválasztott kimerült gyanták közé rakom külön-külön, és a következő gyártásig ott pihen. Addig nem regenerálom le, amíg úgy sem kell.
Ez úgy festett, hogy nagyon jól működik, kiszámítható volt, de aztán jött a probléma. Emlékeim szerint mindent ugyan úgy csináltam ahogy előtte, de a gyanta az első adag vizet csak 4-5 keménységi fokra tudta levinni a 0-1 közötti helyett, a második adagot pedig 21-22 fokra (azaz szinte semennyire a 23-ból) pedig 14-16 között kellett volna lennie. Gondoltam rosszul regeneráltam, bár ugyan abból a regeneráló oldatokból használtam amiből előtte alkalommal sikeresen regeneráltam. Leregeneráltam a gyanta másik felét, hátha ez az adag "elromlott". Az eredmény hasonlóan szánalmas volt. Utána próbálkoztam új regeneráló oldatokkal, mert a régik elfogytak, próbáltam, hogy a gyantát desztvízben mostam ki regenerálás után, de az eredmény hasonlóan gyér volt mint csapvizes kimosás esetén. Az utolsó próbálkozáskor 15 liter helyett 5 literben kezdtem el használni a gyantát, de 5-ös keménységi foknál megállt, ekkor felkaptam a vizet és ott hagytam benne a gyantát ázni harisnyákban 2-3 napra. 2-3 nappal később elővettem a csomagot, hogy akkor kimosom, és újra megpróbálom regenerálni. Mivel a víznek erőteljesen "steril" szaga volt, így úgy gondoltam, rámérek. 0-1 közötti volt a keménysége. Megfogtam a harisnyákat, beletuszkoltam a flakonomba, rá a pumpa és 15 liter csapvíz. 0-1 közötti vizet legyártotta egy óra alatt,az a gyanta ami előtte 5 literrel nem boldogult. Utána a második adag vizet 16-os keménységre vitte le. Tehát hozta a szokásos formáját a sok sikertelenség után. A gyantát hagytam a harisnyákban ázni 2 napig csapvízben, majd ismét regeneráltam őket tegnap. Csapvízzel mostam ki, elkezdtem gyártani a vizet vele, de 3,4-es keménységi foknál megállt. Besokalltam, hagytam benne az egészet úgy ahogy volt (flakon, szivattyú kikapcsolva). Reggelre a víz 6,4-es lett. Próbálok rájönni, hogy mi a nyitja a dolognak, hogy látszólag egyszer miért működik, máskor pedig nem. Az elhasználódott, működésképtelen törtgyantákat minden regeneráláskor kimosom a gyantából, így nagyjából amíg nem nem fogy az egész, működnie kéne. Mivel a sok siker, majd sikertelenség, ismét siker, ismét sikertelenség után hiába keresem a választ, gondoltam megkérdelek titeket, hogy szerintetek mi lehet a gond? A csapvíz stabil 23 keménységi fokú, és kizárnám azt a lehetőséget hogy ennyire beleeresztettek volna valamit, hogy harmad annyit se bírjon tőle a gyanta.
Nem is a mérésekben hibázok. TDS vagy EC mérőm még nincs, folyamatban a beszerzése, így marad a saját beméregetés. A méréseimet átlagosan negyed-fél keménységi fok pontossággal tudom megadni (pl: GH 14,2543-14,6823 között), de tudok ennél pontosabban is mérni, de ilyenkor teljesen fölösleges időpazarlás (nem akvarisztikai tesztet használok, de ugyanaz az a titrálás -Ammónia puffer, Eriokróm-T indikátor, EDTA mérőoldat-).
Előre is köszönöm a segítségeteket!
Üdv:
Sendy