Gyakran találkozunk olyan akvaristákkal (én is ilyen voltam kezdetben), akik a tökéletességre törekedve a CO2 beoldást "PH Controller" segítségével szabályozzák.
Bár én - mint bizonyára tudjátok - az akvarisztikában (is) eléggé high-tech gondolkodású vagyok, mégsem vagyok nagy híve a controller használatának. Azért nem, mert általában a CO2 ingadozásához vezet a használata. A saját és nemzetközi akvarista tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbször tökéletesen fölösleges és legtöbbször káros hatású ez a rendkívül drága eszköz egy növényes akváriumban.
Képzeljük el a következő szcenáriót: rákapcsolod a controllert, beengedi a CO2-t, amely eléri a kívánt 30ppm értéket (csakis a mérés helyén) és ezáltal leviszi a PH-t mondjuk 7-re. Ekkor kikapcsol a mágnesszelepe és megáll az adagolás. A CO2 elkezd elillanni a vízből, fogyasztják a növények, stb. ezért a beoldott mennyiség leesik mondjuk 10-15ppm-re. A PH emelkedést érzékeli a controller és megnyitja a szelepet, és megint beengedi a CO2-t az akváriumba, hogy újra feltornázza 30ppm-ig. Stb. stb.
Ez azt eredményezi, hogy az akváriumban folyamatosan ingadozik a fotoszintézis időszaka alatt a CO2 - amire a növények úgy reagálnak, hogy egyszer ráálnak a magas szintre, beindul a fotoszintézis rendesen, majd egyszercsak csökken a szénellátás... A fotoszintézishez szükséges tápanyagot nem kapják meg, szenvedni kezdenek, ammóniát bocsátanak ki, ami a fonalalga megjelenését eredményezi idővel. Hiába kapcsol megint vissza a controller, azt már nem tudják lereagálni (nem tudnak ilyen gyorsan átállni). Ez a klasszikus CO2 fluktuáció ill. hiány-tünet - a fonalalga.
Ettől függetlenül van olyan helyzet (ha az akvaristának szerencséje van), hogy a controller pont úgy áll be, hogy a foto időszak elején a felhasznált CO2 eredményeképp megemelkedő PH hatására bekapcsol és akkor ereszti rá a gázt, és a végén kapcsol le, ha már a fények kikapcsoltak és a növények nem fogyasztják a CO2-t. Ezzel két probléma is van: a növényeknek a foto időszak elején van a legjobban szükségük a CO2-re, ezért érdemes bekapcsolni legalább 1 órával a fények előtt a befecskendezést. A beoldáshoz idő kell, ha a controller akkor kapcsol amikor a fények (vagy utána), akkor már késő. A másik, hogy - kérdem én - ebben az esetben mi szükség drága controllerre? Egy mezei digitális időkapcsoló megteszi.
Tudom, hogy ez rossz hír azoknak, akik már befektettek egy ilyen eszközbe...
Van azonban egy másik helyzet is: a PH változásra érzékeny halak (pl. diszkosz) tartása és szaporítása esetén indokolt lehet a PH controller. De ilyen esetben számolni kell a CO2 szint esetleges fluktuációjából származó algásodással.
Bár én - mint bizonyára tudjátok - az akvarisztikában (is) eléggé high-tech gondolkodású vagyok, mégsem vagyok nagy híve a controller használatának. Azért nem, mert általában a CO2 ingadozásához vezet a használata. A saját és nemzetközi akvarista tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbször tökéletesen fölösleges és legtöbbször káros hatású ez a rendkívül drága eszköz egy növényes akváriumban.
Képzeljük el a következő szcenáriót: rákapcsolod a controllert, beengedi a CO2-t, amely eléri a kívánt 30ppm értéket (csakis a mérés helyén) és ezáltal leviszi a PH-t mondjuk 7-re. Ekkor kikapcsol a mágnesszelepe és megáll az adagolás. A CO2 elkezd elillanni a vízből, fogyasztják a növények, stb. ezért a beoldott mennyiség leesik mondjuk 10-15ppm-re. A PH emelkedést érzékeli a controller és megnyitja a szelepet, és megint beengedi a CO2-t az akváriumba, hogy újra feltornázza 30ppm-ig. Stb. stb.
Ez azt eredményezi, hogy az akváriumban folyamatosan ingadozik a fotoszintézis időszaka alatt a CO2 - amire a növények úgy reagálnak, hogy egyszer ráálnak a magas szintre, beindul a fotoszintézis rendesen, majd egyszercsak csökken a szénellátás... A fotoszintézishez szükséges tápanyagot nem kapják meg, szenvedni kezdenek, ammóniát bocsátanak ki, ami a fonalalga megjelenését eredményezi idővel. Hiába kapcsol megint vissza a controller, azt már nem tudják lereagálni (nem tudnak ilyen gyorsan átállni). Ez a klasszikus CO2 fluktuáció ill. hiány-tünet - a fonalalga.
Ettől függetlenül van olyan helyzet (ha az akvaristának szerencséje van), hogy a controller pont úgy áll be, hogy a foto időszak elején a felhasznált CO2 eredményeképp megemelkedő PH hatására bekapcsol és akkor ereszti rá a gázt, és a végén kapcsol le, ha már a fények kikapcsoltak és a növények nem fogyasztják a CO2-t. Ezzel két probléma is van: a növényeknek a foto időszak elején van a legjobban szükségük a CO2-re, ezért érdemes bekapcsolni legalább 1 órával a fények előtt a befecskendezést. A beoldáshoz idő kell, ha a controller akkor kapcsol amikor a fények (vagy utána), akkor már késő. A másik, hogy - kérdem én - ebben az esetben mi szükség drága controllerre? Egy mezei digitális időkapcsoló megteszi.
Tudom, hogy ez rossz hír azoknak, akik már befektettek egy ilyen eszközbe...
Van azonban egy másik helyzet is: a PH változásra érzékeny halak (pl. diszkosz) tartása és szaporítása esetén indokolt lehet a PH controller. De ilyen esetben számolni kell a CO2 szint esetleges fluktuációjából származó algásodással.