istvan.fazekas
Kertész szaki
Bő fél éve kezdtem foglalkozni a növényes akvarisztikával , bár gyerekkorom óta kapcsolatban voltam a halakkal, mert édesanyám 20 éve díszhal tenyésztő. Az első elképzelésem az általában elterjedt, és ismert alacsony technikájú szépen berendezett halas akvárium volt.
Vásároltam egy Aquael 54 l-es üveg szettet 15W fényforrással, Eheim belső szűrővel. Otthon elújságoltam a vásárlást a barátomnak (sokan ismerhetitek, mert azóta rengeteg hozzászólása található meg az akvakertészen Atti76 néven), aki hasonlóan hozzám belelkesült. Ő is vásárolt egy szettet.
ELSŐ BERENDEZÉS.
Ekkor még a növényes akvarisztika nem volt ismert számomra. Természetesen az interneten hamar találtam értékes írásokat (Nigro oldala, akvakertész, stb. ), és csodálatos képeket. Persze pont azt éreztem, mint sok akvarista társam, NEKEM ILYEN KELL! De hol kezdjem (itt teszem hozzá, hogy munkából élek, tehát a pénz limitált…).
Elsőnek az jutott eszembe, hogy csinálok külső biológiai szűrőt, így biztos olcsóbb. Most rögtön elárulom nem lett az… jobban jártam volna, ha rögtön szánok pénzt egy professzionális külső szűrőre.
ÍGY NÉZETT KI A DIY BIOLÓGIAI SZŰRŐ.
Mi a baj vele? Egy, de az nagyon nagy. Nem tud megfelelő áramlást biztosítani ezért a szimultán megnövelt fény és tápozás mellett jött az “imádott” alga naponta duplázva magát. Hozzáteszem itt már kivetten az áramlást lassító hungarocell hátteret.
Szépen lengedező fonalalga….
Jött a javasolt sötétítéses reset gomb „black out”, amely valóban hatásos ,de csak tüneti terápia. Ekkor még co2-t sem használtam, bár minden szinten tisztában voltam vele mennyire fontos lenne a növények számára. Hát akkor próbáljunk meg csinálni házilag (ismét spórolni akartam!).
Megcsináltam az első retro szódás szifon adagolót, ami - habár sokba nem került viszont - rengeteg szöszöléssel járt. Ténykérdés,hogy a szifon feltalálói elsősorban arra gondoltak,hogy fröccsöt készítsenek segítségével (arra egyébként kiválóan alkalmas).
ILYEN LETT CO2 1.0-ás verzió. Természetesen a házi készítésű CO2 adagoló fejlődését mindig a STABIL adagolás iránti vágy motiválta. Ezen verzió „tűszelepét” a nyomókarra felhelyezett fémbilincs imitálta amit csillagkulccsal lehetett állítani. Hát ment már a CO2 a vízbe, de hogy mennyire egyenletesen, hát azt hagyjuk. Ellenben hatására mégis jobban érezték magukat a növényeim (tűrve a jelentős pH ingadozást). A palack állítgatásához annyi idő kellett, hogy terveztem a felmondásomat a munkahelyemen.
Infúziós bubi számláló segítségével már láthatóvá vált mennyivel adom a carbon-dioxidot, de nem tudtam mérni az oldott mennyiséget. Barátomtól szülinapomra (Atti76…isten tartsa meg jó szokását) kaptam egy drop checkert. (a képpel ellentétben vízben érdemes használni…).
Ment az instabil CO2, megjelentek az O2 buborékok, láthatóvá vált, hogy ők is ÉLNEK!!!
Visszatérve a stabil CO2 iránti törekvésre, vettem egy belső szelepes palackot reduktorral. A baj csak az, hogy ez egy kihalóban lévő technika - legalábbis az akvarisztikában - ráadásul a palack szelepe akkor rossz volt, ezért nem is tudtam feltöltetni. Sebaj, gondoltam majd valahogy összeházasítom a tűszelepes reduktort az immár megnövelt térfogatú szódásszifonnal.
Na ez már egy elég használhatóan működött, mondjuk 70%-os hatékonysággal. Bázisnyomás létrehozásával (4 patron, azaz 12g co2) napi 2 db patront használtam el.
Szerintem kezdtem közeledni a célomhoz, na nem Amano mesterhez.
Ezen állapotában már csúnyának biztosan nem volt mondható az akvárium, de a stílusa a káosz nevet kapta. Volt egy nagy hiányosság még A MEGFELELŐ TALAJ!
De, hogy azt kicseréljem teljes kiürítésre van szükség. Ekkor keletkezett egy szimbólikus nap a “borítás napja”. Mivel ez egy radikális lépés, csak úgy akartam megcsinálni, ha valóban előrelépést jelent (ha ezt nem teszem meg, soha nem jutok egyről a háromra ) Ennek fügvényében gyűjteni kezdtem egy szekrény mellett a szükséges és az akvakertészek által támogatott eszközöket, sokszor fenyegetve a családom megélhetését. így, mint…….
-Eheim 2224: véleményem szerint egy 54 l-es üveghez kitűnő választás. Az összes Eheimre jellemző tulajdonsággal bír, precíz,nem beszélve arról, hogy az időzítő óra hangosabb mint a szűrő motorja!
-5Kg palack: töltése, vagy cseréje a legrugalmasabban megoldható. Kiszámolva anyagilag ez a legolcsóbb megoldás, akár egy évig is elég!
-Papillon reduktor: Hihetetlen finom hangolási lehetőség, nem véletlen miért preferálja annyi akvarista.
-Manado általános talaj: Nagyon jó árfekvése miatt csak ajánlani tudom.10-15 átöblítés után tiszta. Valóban az elején nem egyszerű ültetni benne, de egy-két hét után a porózus kis agyaggolyóból eltávozik a levegő, a talaj könnyebben kezelhetőbbé válik. Ha van rá lehetőség érdemes ültetés előtt áztatni.
-Tropica táptalaj: Tapasztalatom az írás pillanatában nincs, szép a csomagolása és hát Tropica…
DEKORÁCIÓ.
Mangrove: Sokan félnek tőle, hogy színezi a vizet. Forrázás és áztatás után egyáltalán nem sárgította el a vizemet, ellenben nehéz jó ágas-bogast találni. Az eladóknál érdemes a terráriumokba bekukucskálni, ott lapulhatnak a szép formájú mangróvék.
Garnéla: Nagyon jópofák, aktív részesei a biológiádnak, a céó toleranciájuk alacsonyabb a halakéknál.
Neon hal: bár közönséges hal, mégis nagyon szép és garantáltan nem rángatja ki a az apróbb növényeket sem. Nagy riválisa lehet a ma még nehezen hozzáférhető Galaxy Razbora (hál isten Anyunál van szaporulat! )
2010. április 3-án, miután meg voltak ezen eszközeim, eljött a “borítás napja”!
Utolsó kép az akiról ( ezt is szerettem). Nagyon is!
Tropica szépen elterítve (Atti által).
A talaj és a fa elrendezése után (Atti segítségével).
Telepítés szöveg nélkül...
2010.04.06. Nagyon kÍváncsi vagyok az emers növények átalakulására! ( HC, Rotala rotundifolia )
Vásároltam egy Aquael 54 l-es üveg szettet 15W fényforrással, Eheim belső szűrővel. Otthon elújságoltam a vásárlást a barátomnak (sokan ismerhetitek, mert azóta rengeteg hozzászólása található meg az akvakertészen Atti76 néven), aki hasonlóan hozzám belelkesült. Ő is vásárolt egy szettet.
ELSŐ BERENDEZÉS.
Ekkor még a növényes akvarisztika nem volt ismert számomra. Természetesen az interneten hamar találtam értékes írásokat (Nigro oldala, akvakertész, stb. ), és csodálatos képeket. Persze pont azt éreztem, mint sok akvarista társam, NEKEM ILYEN KELL! De hol kezdjem (itt teszem hozzá, hogy munkából élek, tehát a pénz limitált…).
Elsőnek az jutott eszembe, hogy csinálok külső biológiai szűrőt, így biztos olcsóbb. Most rögtön elárulom nem lett az… jobban jártam volna, ha rögtön szánok pénzt egy professzionális külső szűrőre.
ÍGY NÉZETT KI A DIY BIOLÓGIAI SZŰRŐ.
Mi a baj vele? Egy, de az nagyon nagy. Nem tud megfelelő áramlást biztosítani ezért a szimultán megnövelt fény és tápozás mellett jött az “imádott” alga naponta duplázva magát. Hozzáteszem itt már kivetten az áramlást lassító hungarocell hátteret.
Szépen lengedező fonalalga….
Jött a javasolt sötétítéses reset gomb „black out”, amely valóban hatásos ,de csak tüneti terápia. Ekkor még co2-t sem használtam, bár minden szinten tisztában voltam vele mennyire fontos lenne a növények számára. Hát akkor próbáljunk meg csinálni házilag (ismét spórolni akartam!).
Megcsináltam az első retro szódás szifon adagolót, ami - habár sokba nem került viszont - rengeteg szöszöléssel járt. Ténykérdés,hogy a szifon feltalálói elsősorban arra gondoltak,hogy fröccsöt készítsenek segítségével (arra egyébként kiválóan alkalmas).
ILYEN LETT CO2 1.0-ás verzió. Természetesen a házi készítésű CO2 adagoló fejlődését mindig a STABIL adagolás iránti vágy motiválta. Ezen verzió „tűszelepét” a nyomókarra felhelyezett fémbilincs imitálta amit csillagkulccsal lehetett állítani. Hát ment már a CO2 a vízbe, de hogy mennyire egyenletesen, hát azt hagyjuk. Ellenben hatására mégis jobban érezték magukat a növényeim (tűrve a jelentős pH ingadozást). A palack állítgatásához annyi idő kellett, hogy terveztem a felmondásomat a munkahelyemen.
Infúziós bubi számláló segítségével már láthatóvá vált mennyivel adom a carbon-dioxidot, de nem tudtam mérni az oldott mennyiséget. Barátomtól szülinapomra (Atti76…isten tartsa meg jó szokását) kaptam egy drop checkert. (a képpel ellentétben vízben érdemes használni…).
Ment az instabil CO2, megjelentek az O2 buborékok, láthatóvá vált, hogy ők is ÉLNEK!!!
Visszatérve a stabil CO2 iránti törekvésre, vettem egy belső szelepes palackot reduktorral. A baj csak az, hogy ez egy kihalóban lévő technika - legalábbis az akvarisztikában - ráadásul a palack szelepe akkor rossz volt, ezért nem is tudtam feltöltetni. Sebaj, gondoltam majd valahogy összeházasítom a tűszelepes reduktort az immár megnövelt térfogatú szódásszifonnal.
Na ez már egy elég használhatóan működött, mondjuk 70%-os hatékonysággal. Bázisnyomás létrehozásával (4 patron, azaz 12g co2) napi 2 db patront használtam el.
Szerintem kezdtem közeledni a célomhoz, na nem Amano mesterhez.
Ezen állapotában már csúnyának biztosan nem volt mondható az akvárium, de a stílusa a káosz nevet kapta. Volt egy nagy hiányosság még A MEGFELELŐ TALAJ!
De, hogy azt kicseréljem teljes kiürítésre van szükség. Ekkor keletkezett egy szimbólikus nap a “borítás napja”. Mivel ez egy radikális lépés, csak úgy akartam megcsinálni, ha valóban előrelépést jelent (ha ezt nem teszem meg, soha nem jutok egyről a háromra
) Ennek fügvényében gyűjteni kezdtem egy szekrény mellett a szükséges és az akvakertészek által támogatott eszközöket, sokszor fenyegetve a családom megélhetését. így, mint…….-Eheim 2224: véleményem szerint egy 54 l-es üveghez kitűnő választás. Az összes Eheimre jellemző tulajdonsággal bír, precíz,nem beszélve arról, hogy az időzítő óra hangosabb mint a szűrő motorja!
-5Kg palack: töltése, vagy cseréje a legrugalmasabban megoldható. Kiszámolva anyagilag ez a legolcsóbb megoldás, akár egy évig is elég!
-Papillon reduktor: Hihetetlen finom hangolási lehetőség, nem véletlen miért preferálja annyi akvarista.
-Manado általános talaj: Nagyon jó árfekvése miatt csak ajánlani tudom.10-15 átöblítés után tiszta. Valóban az elején nem egyszerű ültetni benne, de egy-két hét után a porózus kis agyaggolyóból eltávozik a levegő, a talaj könnyebben kezelhetőbbé válik. Ha van rá lehetőség érdemes ültetés előtt áztatni.
-Tropica táptalaj: Tapasztalatom az írás pillanatában nincs, szép a csomagolása és hát Tropica…
DEKORÁCIÓ.
Mangrove: Sokan félnek tőle, hogy színezi a vizet. Forrázás és áztatás után egyáltalán nem sárgította el a vizemet, ellenben nehéz jó ágas-bogast találni. Az eladóknál érdemes a terráriumokba bekukucskálni, ott lapulhatnak a szép formájú mangróvék.
Garnéla: Nagyon jópofák, aktív részesei a biológiádnak, a céó toleranciájuk alacsonyabb a halakéknál.
Neon hal: bár közönséges hal, mégis nagyon szép és garantáltan nem rángatja ki a az apróbb növényeket sem. Nagy riválisa lehet a ma még nehezen hozzáférhető Galaxy Razbora (hál isten Anyunál van szaporulat! )
2010. április 3-án, miután meg voltak ezen eszközeim, eljött a “borítás napja”!
Utolsó kép az akiról ( ezt is szerettem). Nagyon is!
Tropica szépen elterítve (Atti által).
A talaj és a fa elrendezése után (Atti segítségével).
Telepítés szöveg nélkül...
2010.04.06. Nagyon kÍváncsi vagyok az emers növények átalakulására! ( HC, Rotala rotundifolia )
